Bár fél éve, hogy Donald Trump beharangozta a sokak szerint az ENSZ kiüresítését és szerepeinek átvételét célzó Béketanács életre hívását, a február 19-i csütörtöki alakulóülésen csak feltételekkel vesznek részt az európai tagállamok. Eredetileg a Gáza utáni béketeremtést bízták volna erre a testületre, tavaly szeptember óta azonban egyre bővül a tanács tervezett feladatainak köre.
Trump eredeti ötletét első perctől támogatta Magyarország és Orbán Viktor akkor is kitartott a csatlakozási szándék mellett, amikor kiderült, hogy egymilliárd dolláros tagdíjat kell fizetnie annak az országnak, amely három éven túl is a testület tagja akar maradni. Szintén elszántnak mutatkozott Bulgária, amelynek ügyvivő kormánya annak ellenére jelentette be csatlakozási szándékát, hogy decemberben kormányválság alakult ki, majd le is mondott a kabinet. A Béketanácshoz csatlakozásról Roszen Zseljazkov nyilatkozott Davosban, utóbb a bolgár ellenzék megtámadta a döntést, a kritikusok szerint ugyanis a csatlakozási szerződés aláírására nem kapott felhatalmazást az ügyvivő kormány. a testületi tagság pedig csak arra jó, hogy Bulgária részt vegyen egy, az Európai Uniót gyengítő, autokraták és diktátorok által támogatott intézményben. Végül kompromisszumos megoldás született: Bulgária megfigyelőként és nem alapítóként vesz részt a Béketanács első ülésén, az országot Ivan Najdenov, a külügyi tárca államtitkára képviseli.
A bolgár dilemmákhoz hasonló problémákkal nem kellett szembenéznie Dániának, a dán kormány ugyanis – a Grönland körül folyó viták kereszttüzében – egyedüli skandináv államként nem is kapott meghívást a részvételre.
Dániánál is nehezebb helyzetbe került Belgium: a belga kormányt nem hívták meg, nem is jelezte a csatlakozási szándékát, ennek ellenére a Fehér Ház közleményében az szerepelt, hogy tagjai az alapító testületnek. Utóbb kiderült: Belgiumot összekeverte a Trump adminisztráció Fehéroroszországgal. Maxime Prévot külügyminiszter közleményben jelezte: a közös uniós álláspont kialakítását és fenntartását támogatják Donald Trump kezdeményezésével kapcsolatban.
A közös európai álláspont fontosságára hivatkozott Finnország is, és elzárkózott a csatlakozástól.
Az elsők között határolódott el Franciaország is, a francia kormány szerint átfedés van az ENSZ és az „ENSZ 2.0-nak” szánt testület feladatai között. A kezdeményezés – áll a francia kormányzati állásfoglalásban „túlmutat Gáza keretein, és komoly kérdéseket vet fel, különösen az ENSZ elveit és struktúráját illetően, ezeket pedig nem lehet megkérdőjelezni."
Jóval óvatosabban fogalmazott a csatlakozással kapcsolatban a német kormány. Johann Wadephul külügyminiszter leszögezte: a Béketanács céljai támogatást érdemelnek, de a már évtizedek óta fennálló ENSZ illetékes a nemzetközi konfliktusok kezelésében. Friedrich Merz kancellár január végén úgy fogalmazott: támogatják a Béketanács céljait, de alkotmányos okok miatt Németország nem csatlakozhat.
Alkotmányos okok miatt utasította el Olaszország is a teljes jogú részvételt, arra való hivatkozással, hogy csak olyan testületben vehet részt a kormány, amely egyenlő tagságot biztosít, márpedig a Donald Trump által életre hívott testületben az Egyesült Államok előjogokat élvez. Giorgia Meloni az alkotmányos kifogások ellenére úgy döntött, Olaszország megfigyelőként mégis jelen lesz a Béketanács megalakulásánál, de nem a kormányfő, hanem a külügyminiszter Antonio Tajani révén.
Orbán Viktor eközben úgy vesz részt a csütörtöki alakuló ülésen, hogy ehhez parlamenti felhatalmazása nincs is.
https://hvg.hu/itthon/20260218_orban-trump-beketanacs-alakulo-ules-jog-parlament-jovahagyas
A megfigyelői státuszt választók óvatos táborába tartozik Ciprus, Görögország és Románia is. Nicusor Dan román államelnök először úgy nyilatkozott: nem vesznek részt az alakulóülésen, majd bejelentette, mégis Washingtonba utazik és mérlegeli, hogy a Béketanácsban való részvétel összeegyeztethető-e az Európai Unió által hozott döntésekkel, többek között a nemzetközi szankciókra vonatkozó határozatokkal.
Elzárkózott a csatlakozástól Horvátország, Ausztria és Észtország is, bár a balti állam nem is kapott meghívást.
Ez az összeállitás a Pulse európai médiaegyüttműködés keretén belül a bolgár Mediapool.bg és a román Hotnews.ro híroldalak tartalmainak felhasználásával készült.
Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
