Péntek reggel drágult a kőolaj a tőzsdéken, azok után, hogy az utóbbi hét napban féléves rekordmélységre zuhant az energiahordozó világpiaci ára. Az áremelkedés tükrözi az iraki olajkutak felgyújtása miatti bizonytalanságot, bár Kuvaitban közölték, hogy a déli, partmenti olajmezőket ért rakétatámadás ellenére a kitermelés és az export zavartalanul folytatódik.
Gyengüléssel indított csütörtökön a londoni és a frankfurti értéktőzsde, az arany és a kőolaj ára csökkent, a dollár árfolyama hanyatlott.
A korábbi tervekhez képest kisebb mértékben emelkedik a lakossági gázfogyasztás ára. Az éves szinten átlagosan 4,3 százalékos kedvezményt a hazai kitermelésű gázra kivetett bányajáradék emelésével finanszírozzák.
A Budapesti Értéktőzsde kezdeményezésére megalakult a Tőzsdeképes Cégek Klubja. A TCK tagjai olyan vállalatok, amelyek tőzsdei bevezetésüket komoly alternatívának tekintik.
Az utóbbi fél évben duplájára emelkedett az iraki államkötvények piaci árfolyama, annak ellenére, hogy az iraki rezsim több mint egy évtizede nem teljesíti a fizetéseket. A befektetők szerint Szaddám Huszein eltávolításával az új iraki kabinet elkezdi majd a hitelek törlesztését, így a kötvények árfolyama akár a duplájára is ugorhat - adja hírül a Bloomberg.
Újabb nyomozást rendelt el pénteken az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a Postabank ügyében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 2000 decemberében készült titkos jelentése alapján.
Az osztrák OMV kőolaj- és vegyipari konszern megvásárolta a szintén osztrák Avanti benzinkúthálózat 141 benzinkútját. Az egyre terjeszkedő OMV megtartja az Avanti márkanevet.
Lapértesülés szerint az előző kormány idejében készített Kehi-jelentés fényében az egész Postabank-ügyet újra lehetne értékelni. A jelentésben foglaltakkal – a Népszabadság információi szerint – az Orbán-kormány nem értett egyet, s az abban javasolt intézkedésekkel kapcsolatban érdemi döntés nem is született. Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára bűnpártolás miatt nyomozást kezdeményez azok ellen, akik olvasták az említett jelentés-tervezetet, mégsem tettek semmit a visszaélések megszüntetéséért és az esetleges büntetőjogi felelősség megállapításáért.
Az amerikai légitársaságok további 70 ezer állás megszüntetésére kényszerülhetnek, és a negyedéves veszteség elérheti a 4 milliárd dollárt, ha háború lesz Irakban és az amerikai kormány nem nyújt további segítséget az ágazatnak. Az Irak elleni háborús készülődés mélybe rántotta a repülési ágazat részvényeit.
A Deutsche Telekom tavaly 24,6 milliárd euró nettó veszteséget szenvedett, nem várt méretű leírások miatt - közölték hétfőn a német távközlési vállalat bonni székhelyén. Ez a legnagyobb veszteség a német vállalatok történetében.
A kínai törvényhozás hétfőn a várakozásoknak megfelelően nagy többséggel megszavazta az államtanács által a múlt héten előterjesztett kormányzati reformot és átszervezést, amelytől Peking a hatékonyság növekedését, a kínai gazdaság rohamos bővülési ütemének megőrzését és a korrupció visszaszorítását is reméli.
Óvodások veszekedését idéző reklámharcot vív egymással a két gyorsétterem-óriás - a McDonald's és a Burger King - németországi vállalata. A pillanatnyi állás alapján a Burger Kingnél az előny, a szópárbajokban aratott siker azonban nem feltétlenül jelentkezik a profitban.
Számlát adó kényszervállalkozókból bruttó bért kapó alkalmazottakká válnak majd sokan, ha az országgyűlés tavasszal elfogadja a színlelt vállalkozási szerződések megszüntetését szorgalmazó javaslatot. Jelenlegi formájukban a nettó bérek radikális csökkenésével vagy munkahelyek megszűnésével is járhatnának a rendelkezések - hacsak a munkáltatók nem emelik foglalkoztatási kiadásaikat vagy az állam nem mérsékeli a munkabéreket terhelő adókat, járulékokat. Ön mit szól a tervezett változtatáshoz?
Egy év telt el a hazai távközlési piac liberalizációja óta, ám jelentős változásokat az óriási viták kivételével nem érzékelhettünk. A Vivendi eladásától a magyar kormány végre valódi konkurenciát remél a korábbi monopóliummal, a Matávval szemben, miközben az európai távközlési cégek manapság csak hatalmas állami kölcsönökből tudnak talpon maradni. Ön szerint van esély a verseny kialakulására?
A 2002-es év legnagyobb marketing-melléfogásai címmel hirdetett versenyt a hohenheimi egyetem marketingtanszéke. A tanszék oktatói és diákjai által összegyűjtött baklövések közül hattagú zsűri választotta ki a tíz legnagyobbat, majd e toplistát internetes szavazásra bocsátották. A voksolás eredményét februárban hozzák nyilvánosságra. Ön mit jelölne a listára?
Valakik húszdolláros csekkeket osztogatnak és senki nem kér belőle. El lehet ezt képzelni? Az amerikai lemezipart azzal vádolták, hogy a kilencvenes évek közepe óta jogtalan haszonra tett szert, amiért indokolatlanul drágán adja a CD-ket. Így aztán a lemezipar és 43 állam főügyészei peren kívüli egyezséget kötöttek, amely szerint a CD-vásárlók húsz dollár kártérítést kapnak; csakhogy alig akad, aki jelentkezne érte.
A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint egy évvel az új fizetőeszköz bevezetése után az eurózóna polgárainak még mindig csupán 42,2 százaléka számol euróban, a többiek továbbra is makacsul ragaszkodnak az egykori nemzeti valutába történő átszámításhoz. Az euró működőképességét látva a zónán kívüli EU-tagállamok lakóinak ellenkezése mégis csökkent a közös pénzzel szemben.
Miközben az amerikai tőzsdei befektetők közel 7000 milliárd dollárt vesztettek a részvényárfolyamok esésén, Warren Buffet, a sikeres befektető, a világ második leggazdagabb embere tovább növelte amúgy sem csekély vagyonát. Hogyan? Részvények helyett kötvényekkel kereskedett.
Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elnöke nemcsak bírálatát fogalmazta meg a jegybank antiinflációs politikájával szemben, hanem egyenesen arra kérte Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, mondjon le posztjáról. Vajon miért ment el ilyen messzire Széles? És valóban le kellene-e mondania Járainak?
Hiába a McFalafel, a McDonald’s már csomagol, a Coca-Cola pedig tehetetlenül nézi a rivális, „iszlám” Zam Zam kóla térnyerését. A közel-keleti muszlim országokban az elmúlt egy évben negyven százalékkal estek vissza a nyugati gyorsétteremláncok és üdítőital-forgalmazók összesített bevételei, s az arab fogyasztók nyugatellenessége a régió legirigyeltebb munkahelyeit veszélyezteti.