Amíg öt-hat évvel ezelőtt – a horvátországi ingatlanvásárlási boom idején – a magyarok évente 400-500 lakást, apartmant, házat vásároltak az 1185 szigettel és mintegy 5835 km hosszú tengerparttal rendelkező mediterrrán országban, addig mára ez a szám közel felére csökkent.

 

Egy ingatlan vásárlása itthon is, de külföldön méginkább komoly befektetési szándékot jelez, amelynek hozama nagyban függ az ingatlan elhelyezkedésétől, a környék fejlettségétől, várható fejlődésétől, lehetőségeitől, az ingatlan bérleti potenciáljától és számos egyéb tényezőtől. A horvátországi ügyintézés rendkívül lassú, akár négy évig is eltarthat, mire az ottani igazságügy-minisztériumtól egy külföldi állampolgár megkapja a jogerős végzést arról, hogy nevére írták az általa megvásárolt ingatlant.

A nagy bürokrácia nem kedvez a potenciális vásárlóknak, persze hazánkhoz hasonlóan itt is létezik olyan megoldás, amellyel meggyorsítható a hivatalos ügyintézés. Sokan céget alapítanak, és a nevére vásárolt ingatlant már azonnal átvezetik az ingatlan-nyilvántartáson – mondta a befektetéssel, tanácsadással foglalkozó Iscon Consulting Kft. vezetője. Gyulai Zsolt elmondása szerint a korábbi évekkel szemben most már inkább befektetési céllal vásárolnak a magyarok apartmant, lakást, házat horvát szomszédunknál. Így könnyebben megoldhatók azok kiadása is, hiszen a megyei turisztikai központoktól hivatalosan megkapott kategória-besorolás után főszezonban 60–120 euró is kérhető egy napra. Kétágyas apartmanért 60–80 eurót lehet kérni egy napra, ahol azonban négyen is tudnak aludni, akár 80–100 eurót is érhet. Szezonon kívül 40-50 euró a tarifa.

 

Pula, Porec, Opatia, Zadar, Split, Trogir, Vir, Dubrovnik – sorolja a Horvátországban ingatlant vásárló magyarok kedvelt helyszíneit Gyulai Zsolt. Mára túl drágává vált Horvátország, legalább 20–25 millió forinttal kell számolnia annak, aki az olcsóbb régiókban szeretne új építésű saját lakáshoz jutni – mondja. De akinek ennél több pénze van, az válogathat az igényesebben kivitelezett, minőségi burkolóanyagokkal, korszerű beépített konyhával rendelkező, a tengerparthoz közelebb fekvő, netán panorámás apartmanok, házak között is. A drágább apartmanok négyzetmétere akár 2600–3000 euróba is kerülhet, ám ha valaki nem bánja a hosszabb utazást, és Dubrovnikban, vagy környékén, netán egy-egy szigeten szeretne exkluzív, légkondicionált, szaunával, jakuzzival, konyhagépekkel felszerelt ingatlanhoz jutni, akár 7–8000 eurós négyzetméterárat is ki kell fizetnie.

 

Horvátországban, Zadar megyében már életbe lépett az a jogszabály, amely nem engedi sem magas, sem 4–6 lakásnál nagyobb épület felhúzását, de szigorú szabályok övezik a közvetlen tengerparti területek beépíthetőségét is, ez pedig további áremelkedést generál. Ezt megerősíti Tallósy Berta, az ingatlanforgalmazással foglalkozó Adria-Croing Kft. irodavezetője is, akinek elmondása szerint például Krk-szigeten a panorámás, ráadásul közvetlen vízparti ingatlanok négyzetméterára a 3300 eurót is elérheti, míg Isztriában egy apartmanhoz akár 1700 eurós négyzetméteráron is hozzá lehet jutni.

Tallósy Berta a bürokrácia mellett a hitelfelvétel megnehezítését említi okként, amiért tavaly a korábbinál jelentősen kevesebb magyar vásárolt ingatlant Horvátországban. Miután a horvát hatóságok a tengerpart turisztikai fejlesztését tűzték ki elsődleges célként, a munkahelyteremtő turisztikai befektetéseket támogatják, a magán, családi építkezésekkel szemben a jogi személyek befektetései számára teremtettek kedvezőbb feltételeket.

A bonyolult és hosszadalmas bürokrácia, általában a nyelvismeret hiánya, egyes hivataloknál a kötelező jogi képviselet miatt ajánlatos, hogy a Horvátországban ingatlant vásárolni, építeni szándékozók az erre szakosodott hazai irodák valamelyikének segítségét kérjék. Itt vállalják az összes adminisztrációs teendőt, az értékbecsléstől és a földhivatali ügyintézéstől kezdve a tolmácsoláson át egészen egy esetleges cégalapításig.