Esz minket a penész!

Sok gondot okozhatnak manapság a légmentesen záródó nyílászárók; mivel hermetikusan zárnak, ráadásul ha jó a külső hőszigetelés, már nem csak az állott levegő, de a párásodás miatt is szükségesé válik a gyakori légcsere. Gyakori ugyanis, hogy az utólagos hőszigetelés és nyílászáró csere után – főleg a fűtési szezonban – penészesednek a falak. A penészgomba szereti a párás, meleg helyeket, a rosszul szellőző helyiségeket, fürdőszobákat. Penész keletkezhet úgy is, hogy a levegő páratartalma a hidegebb felületeken lecsapódik, ami akkor fordul elő, ha a szobában úgynevezett harmatponti hőmérséklet (az a hőmérsékleti érték, amikor a levegő páratartalma vízként kicsapódik) uralkodik. Jó példa erre a hűtőszekrényből kivett sör, amelyen lecsapódik a levegő páratartalma. Az oka egyszerű: az üveg és a benne lévő folyadék hőmérséklete alacsonyabb, mint a szobahőmérsékleten mért harmatpont, így a pára kicsapódik. Ugyanez történik a nem megfelelő szigetelésű falakkal (kívülről áthűl, belülről túlfűtött) és áthidalókkal, ahol úgynevezett hőhíd keletkezik. 

Jó hír azonban, hogy a száraz, kellően szellőzött és megfelelő hőmérsékletű felületeket a penész nem kedveli. Ha már bekövetkezett a baj, az említett feltételek biztosításával megszüntethető a gombák terjedése. Nem kell rögtön vegyszerekhez, penészgátlókhoz nyúlnunk, hiszen ha a penészesedés okait nem szüntetjük meg, akkor a tünetek kezelése csupán átmeneti lesz.

Depressziót okoz a penész

Egy igen meglepő eredménnyel zárult, járványtani szakemberek által végzett felmérés szerint a penészes, nyirkos otthonok és a depressziós, rossz hangulat között valódi összefüggést lehet kimutatni. A Brown Egyetem kutatói az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által rendelkezésre bocsátott adatok elemzése során jutottak erre a következtetésre, és bár nem feltétlenül van szó ok-okozati kapcsolatról, az eredmény ennek ellenére figyelemre méltó.

Ha a penésztől megszabadulunk, akár a közérzetünk is jelentősen javulhat

A WHO szakemberei – 2002 és 2003 között – nyolc európai nagyvárosban több ezer otthont kerestek fel, majd felmérték, hogy a házakban lakóknál jelentkeznek-e a depresszióra utaló tünetek, például étvágytalanság, alvászavar vagy az alacsony önbecsülés. A kérdezők emellett megvizsgálták a lakások fizikai állapotát is, többek között azt, hogy vannak-e penészre utaló jelek a falakon vagy a mennyezeten. A statisztikai elemzéseket követően a kutatók arra jutottak, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki a tartósan fennálló rossz hangulat és a nyirkos, penészes otthonok között. A depresszió lehetséges okai közül a kutatás kettőt nevezett meg: az egyik a háztartás feletti kontroll hiánya, a másik pedig a penésszel összefüggő egészségügyi problémák, mint az asztmás légzés, a fáradságérzet, a meghűlés vagy a torokfájás, amelyek ha tartósan fennállnak, egyaránt elvezethetnek a depresszió kialakulásához.

Klíma gondok

A légkondicionált belső terek sokféle egészségi kockázatot jelentenek az ott élők számára, igaz ezek leginkább akkor érvényesülnek, ha nagyobb terekről (például irodaházakról) beszélünk. Fejfájás, bőrelváltozás, légzési nehézség, krónikus kimerültség, ezek a leggyakrabban előforduló panaszok, amelyek a légkondicionált helyiségeknél jelentkezhetnek. Ezek egészségi kockázataival és az okok megszüntetésével ma már több kutatóintézet is foglalkozik. A légkondicionáló berendezések néhány kivétellel olyan elven működnek, hogy nem friss levegőt pumpálnak a rendszerbe, hanem ugyanazt a levegőt szűrik és forgatják vissza. E berendezések szűrőjének gyakoribb cseréjével a levegőbe kerülő kórokozók számát és az egyéb egészségkárosító hatásokat is mérsékelni lehet.

Nem megfázás, poratka

A nem szezonális allergiás panaszok nagy részét a házi poratka okozza. Bizonyára előfordult már velünk – leginkább fűtési szezonban –, hogy kapart a torkunk, folyt az orrunk, viszketett a szemünk, pedig nem is voltunk megfázva. A jó melegre fűtött, párásítóval felszerelt lakásban ugyanis nemcsak magunknak teremtünk kellemes környezetet, hanem a poratkáknak is, segítve ezzel szaporodásukat és az allergének terjedését. A már említett allergiás tüneteket ugyanis elsősorban az állat ürüléke váltja ki, ami megszilárdulva porként száll a levegőben. A poratkák leginkább a matracokat, a kárpitozott bútorokat és a szőnyegeket kedvelik, ahol a hőmérséklet és a páratartalom egyaránt megfelelő számukra. Súlyos allergia esetén javasolt a szőnyegpadlót parkettára cserélni. De az atkák ellen úgy is felléphetünk, ha rendszeresen cseréljük és tisztítjuk azokat az otthoni lakásfelszereléseket, amelyeket kedvelnek: párnákat, takarókat, plédeket, szivacsokat, függönyöket, kárpitozott bútorokat.

Az apró poratka elektromikroszkóp alatt

A kellemetlen tünetek elkerülése végett használhatunk levegőtisztítót is. Lehetőleg speciális HEPA-szűrővel ellátottat válasszunk, az ilyenek nagy hatékonysággal távolítják el a levegőből a parányi, nem kívánatos részecskéket is. (A légszűrő berendezések a légtér allergén-utánpótlását nem szüntetik meg, de kiszűrik az allergéneket.) Továbbá az is segíthet, ha gyakran vesszük elő a porszívót, portalanítunk, illetve mosunk fel.

Kártékony por

Szintén ellenségünkké válhat a por, amely sokféleképpen keletkezhet; természetes vagy mesterséges úton, emberi vagy ipari környezetből. A tiszta levegő 78 százalék nitrogént, 21 százalék oxigént és körülbelül 1 százalék egyéb gázt és anyagot tartalmaz. Ez utóbbi első hallásra kevésnek tűnhet, de ez a mennyiség mégis nagyon sok összetevőt tartalmaz. Ide sorolható a por is, ami jórészt szabad szemmel is látható lebegő részecskéket tartalmaz, de nagyobb mennyiségben lehetnek a levegőben szemmel láthatatlan szemcsék is. 

A porszemcse nagyságának azért van jelentősége, mert többek közt ettől függ, hogy azt belélegezve meddig jut el a légutakban. A nagyon kis szemcsék lejutnak ugyan a tüdőbe, de nagy részük kilégzéskor el is távozik. A nagyobb szemcsék általában már a tüdő előtt elakadnak; míg a kettő közti tartomány a tüdőhólyagocskákban tapad meg és csökkenti a tüdő oxigénfelvevő felületét. A párásító ugyan nem szünteti meg, de csökkenti a levegőben szálló por koncentrációját. Ha a szoba páratartalma 30 százaléknál alacsonyabb, a kórokozók könnyebben megtámadják a légutak kiszáradt nyálkahártyáját; a szárazság a kontaktlencsét viselők szemét is jobban megviseli. Minden típusú radiátorhoz, az elektromoshoz is, külön párásító kapható.

Elektroszmog: idegesség, alvászavar?

A rendszeresen visszatérő fejfájás és az alvászavar hátterében sokszor az elektroszmog áll: ez nem más, mint az elektronikai készülékek által kibocsátott nagy mennyiségű pozitív ion, amely úgynevezett elektroszmogot képez maga körül. Azokban a helyiségekben, ahol túl sok működik közülük – ma már nem ritka, hogy a televízió mellett DVD-lejátszó, hifi, számítógép és házimozirendszer is sorakozik a nappalinkban – a pozitív ionok kerülnek többségbe, ez pedig igencsak felboríthatja a szervezet ionháztartását, és a már említett panaszok megjelenéséhez vezethet. A legjobb, ha használat után teljesen kikapcsoljuk ezeket a készülékeket.

Mérgezzük magunkat

Az otthon levegője, más módon is szennyeződhet, például, ha toxikus anyagokat használtak az építkezésnél, vagy későbbiekben a berendezésnél. Jó példa az előbbire, hogy ott, ahol ipari hulladékokat, salakok használtak az építéshez, a zárt térben radon gáz dúsul fel. A régi szürke palatetők elbontásakor (amik tulajdonképpen azbeszt-beton lemezek) mikron méretű rákkeltő azbesztszálak szabadulnak fel, amik a tüdőbe jutva a szövetet roncsolják. Bár kutatások igazolták, hogy az azbeszt erősen rákkeltő hatású, húzószilárdsága miatt azonban még mindig használják. Míg a könnyű szerkezetes faházakat a rágcsálók, rovarok és a gomba kártétele ellen vegyszerrel kezelik; ezek akár évekig a levegőben maradhatnak. 

A műanyag burkolatok, a PVC padlók sem teljesen ártalmatlanok, ugyanis pozitívan ionizálják a levegőt. Az új bútorok, ragasztott bútorlapok szerves oldószer tartalma pedig évekig károsíthatja az egészséget. A sokat szidott purhab – káros anyag kibocsátása az átszellőzés után már nem számottevő, gyakorlatilag nem okoz problémát – helyettesítését sem sikerült eddig megoldani, a legtöbb építész szerint ugyanis még mindig ez a legjobb hézagkitöltő anyag. Hasonló a megítélése a hungarocellnek is (nikecell), amely közvetlenül nem káros az egészségre, ám szigetelésként használva teljesen lezárja a falat és semmilyen légáteresztést nem biztosít, ezzel elősegíti a párásodást és a penészesedést.

Mérges szépségek

Nemcsak a levegőben keringő pollennel keseríthetik meg életünket a növények, kellemetlenségek ott is érhetnek minket, ahol nem is számítunk rá, például a lakásunkban, ha csemeténk közelebbi viszonyba kerül valamely cserepes virágunkkal. Íme, néhány cserepes, amelyet érdemes távolról csodálni.
A hölgyliliomnak is nevezett növény igen nagy népszerűségnek örvend, képes ugyanis arra, hogy télidőben, zárt szobában is virágozzon. Ez a Dél-Afrikából származó szépség azonban tele van likorinnal, amely kis adagban hányást, hasmenést okozhat, nagyobb dózisban azonban ájulás és bénulás is lehet a következménye annak, ha eszik belőle a gyerek. Nem is gondolnánk, de például az aloé (Aloe vera) is mérgező növénynek számít, hatóanyagai az aloin, aloesin-A és B. Nagyobb mennyiségben vagy hosszan tartó alkalmazása esetén hasmenés, vesebántalmak, bélgörcsök léphetnek fel, sőt aranyeret is okozhat.
Nem veszélytelen az anyósnyelv (Sansevieria) sem, amelynek levele vagy hajtása közepesen mérgező, lenyelése hányást, hasmenést okoz. A fikusz fajoknál (Ficus) a növény tejnedve mérgező, lenyelése hányást, hasmenést és gyomorfájdalmat okoz, súlyos esetben fulladás is felléphet. 

Az aszparágusz minden része mérgező, nedve a bőrön irritációt okoz, bogyós termése lenyelve enyhén mérgező, hasmenést, hányást és gyomorpanaszokat eredményezhet. A szintén kedvelt korallbokor (Solanum capsicastrum) virága vagy termése mérgező; ember számára csupán enyhén veszélyes, nagy mennyiség elfogyasztása rosszullétet, hányást, hasi fájdalmakat, légzési nehézséget okoz, állatoknál azonban súlyos bélproblémák, keringési zavarok léphetnek fel.
Nem árt óvatosnak lenni a ciklámennel (Cyclamen) is, míg virága enyhén mérgező, hányást, hasmenést, gyomorfájást okozhat, földalatti gumója már veszélyesebb, görcsöket, erős izzadást, szédülést, légzési nehézségeket és még átmeneti bénulást is okozhat. Bár általában rövid ideig örülhetünk a mikulásvirágnak (Euphorbia pulcherrima), e futó viszony is tartogathat meglepetéseket: a növény tejnedve mérgező, bőrön irritációt okoz, lenyelése hányást eredményezhet. 

Kulcsár Hajnal