Ingatlanmenedzser: Nemrégiben hozták nyilvánosságra az immár 30 éves Magyar Formatervezési Díj nyertesit, illetve az idén első alkalommal vállalatokat és szervezetek is elnyerhették a Design Management Díjat. Hogyan változott az elmúlt tíz évben a design megítélése?

Bendzsel Miklós: Egy közel tíz éve végzett széles körű szociológiai és gazdasági-statisztikai felmérés azt mutatta, hogy a közvélemény csak bizonyos többlet vagy inkább luxus igényt kielégítő termékeket gondol „dizájnosnak”. A designt a fogyasztói piramis felső jövedelmi harmadában lévők elvárásaként, megfizethetőségében ennek a körnek a privilégiumaként értelmezték. Másrészt a hazai ipari szerkezetátalakulásával kifulladtak azok az ipari megrendelések, amelyek miatt a nyugat-európai designerek irigyelhették a magyar formatervezőket a szocialista tervgazdaság idején. Ráadásul a hazai formatervezés kreatív szellemi energiái felőrlődtek a magyar piacra beáramló magas minőségű nyugati és az olcsó keleti termékek között. 2000 körül sem az akkori vállalatvezetők, sem a műszaki fejlesztés nem ismerte el a formatervezés valódi értékképző szerepét és létjogosultságát az egész fejlesztési folyamat során.
Az elmúlt tíz évben azonban kiszélesedett a design értelmezési spektruma. Ez egyrészt annak a széles körű környezetrendezésnek köszönhető, amely az irodaház építésektől a gyermekbarát játszóterekig magában foglalja a közterületfelújítás számos formáját. Emellett a nyugati import termékek beáramlása növelte a magyar fogyasztók igényességét is, így az új prémiumtermékek piaca kibővült, a nagyobb eladott darabszám pedig már gazdaságossá tette a sorozatgyártást.

IM: És sok magyar designer dolgozik manapság külföldi világmárkák számára

BM: Igen, a Design Terminálon most látható „Versenyben” című kiállítás is jól mutatja, hogy milyen sok magyar designer dolgozik világcégeknek. Albert Melinda például tervez a Bossnak, a Calvin Klein-nek és a Ferrari utazókollekciójának egyaránt. Az elmúlt években a magyar formatervező tehetségek díjakat nyertek olyan rangos nemzetközi vásárokon, mint például a milánói Bútorvásár vagy a frankfurti textilvásár, illetve a francia és a dán design-versenyek.

IM: A design azokban az országokban lehet sikeres, ahol felismerték annak gazdasági fontosságát. Vannak arra nézve számítások, hogy milyen gazdasági előnyt hozhat a formatervezés?

BM: 2009-ben a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzett statisztikai elemzést, amely a szerzői jogi gazdasági ágazatoknak a GDP-hez való hozzájárulását hasonlítja össze és a belső szerkezetet tárja fel. A szerzői jogi ágazatok azok, amelyeknél a hozzáadott érték több mint a közvetlen anyagi érték (a kulturális fogyasztáshoz van közük, magukban foglalják a kultúrgazdaság teljes körét - sajtó és irodalom, színművészet, design, szórakoztatóelektronika és szoftveripar). A világon mintegy 30 ország készít nemzetgazdasági elemzést ezekre az ágazatokra fókuszálva. Magyarországon 2006-ban ezek a kreatív szerzői jogi iparágak 7,4%-ban járultak hozzá a GDP-hez, ami a vizsgálatot végző országok között Ausztrália és az USA mögött a harmadik helyet jelentette; 2007-ben Nagy-Britannia előzött meg 8,2 %-kal bennünket. Ezekben az iparágakban a foglalkoztatottság is jelentős, mintegy 7%-ra tehető az aránya. Magyarország ma már a design mindhárom kategóriájában - tárgytervezés, térrendezés, vizuális komminkáció és szoftveripar - külön-külön is rajta van az európai és a globális térképen.

IM: Ez szép, de mennyi designert képes megélni ma Magyarországon?

BM: A munkaképes korú, képzett formatervezők száma mintegy 2500 és 3500 fő hazánkban, viszont mindössze mintegy 600 főre tehető azoknak a száma, akik valóban ebből a szakmából élnek. Miután elismert hagyománya van a közel 60 éves múltra visszatekintő, ma már három egyetemen folyó formatervező képzésnek, ami évente közel 80 formatervező művészt, építészt bocsát ki, elsődleges lenne, hogy felszívja őket a magyar termelő és fogyasztási szektor.

IM: Mennyire tudatosodott a hazai piaci szereplőkben, hogy a versenyképesség szempontjából meghatározó a design?

BM: A vállalatoknak a döntéshozási folyamat egészét átható, design-orientált tervezési és fejlesztési szemléletmódját elősegítendő hozta létre idén a Magyar Formatervezési Tanács a Design Management Díjat. Meggyőződésünk, hogy a tudomány és a technika mellett a design az, amivel piaci sikert lehet elérni, legyen szó termékről vagy szolgáltatásról. A Design Management Díjjal azt vizsgáljuk, hogy a vállalat, illetve szervezet mennyire integrálja ezt az innovatív filozófiát és szemléletmódot a működésének egészébe. A díjra jelölt cégeknél a design négy aspektusára koncentrálva kezdeményeztük az utolsó 5 év teljesítményének átvilágítását. Ezek közé tartozott a design beépülése a szervezet egész tevékenységébe, a döntéshozatal folyamatába, hogy a design ne csupán a végterméknél legyen releváns, hanem már a termékfejlesztés gyökerénél jelen legyen.
Második szempont volt az innováció szerepe – a szervezeten belüli pozitív változások, hogy milyen gyakran jelentetnek meg új terméket, mennyire gondozzák a termékek elöregedési szakaszát. Harmadik vizsgálati terület a design alkalmazásának foka – erőforrásaiknak mekkora hányadát fordítják design-orientált tevékenységre, és végül a hatékonyság értékelése, a profit, illetve a piaci részesedés hány százalékában mutatkozik meg a designra fordított figyelem? A design sikeres alkalmazására külföldi példa, hogy az angol miniszterelnök által Milleniumi díjjal jutalmazott mintegy ezer termék 80%-ánál a gazdasági sikerben több mint 50 %-ban a designnak is szerepe volt. A termékfejlesztésbe fektetett egyszeri és folyamatos beruházások megtérülési ideje a jó design alkalmazása esetén felére-kétharmadára, átlagosan18 hónap alá csökkent.A Design Management Díjra érkezett 58 jelölés közül, a termelő és a kulturális ágazatok elkülönítésével 2 nyertes született, a Tungsram-Schréder Zrt és a Műcsarnok.
A Tungsram-Schréder esetében a külföldi tulajdonos menedzsment igényessége ötvöződik a fejlesztés szolgálatába állított lokális erőforrások, így a magyar designerek alkalmazásával. A Műcsarnoknál – az Ernst Múzeum és a Dorottya Galéria csatlakozásával - nem régen alkották meg az egyes tagokat magában foglaló, erős szervezeti identitást sugalló befogadó design szemléletet, amelyen belül az egyes szervezetek egyéni karaktere is érvényesülhet.

IM: Milyen eszközöket használ a Magyar Formatervezési Tanács a design-orientált menedzsment szemléletmód fejlesztésében?

BM: Az EU-tagság első öt éve során az eszközberuházások jelentős tőkejuttatást kaptak, míg a tervezési és szellemi erőforrásoknak, így a designnak ezt nem sikerült elérnie. Amire lehet támogatást kapni, az divatossá tehető, és ha kellő ellenőrzéssel és erkölcsi kontrollal párosul a célok megvalósítása, akkor önfejlesztést idéz elő. A vállalkozásoknak nem szabad visszariadni a termékmegújítástól, Magyarországon azonban ez még gyerekcipőben jár. Ausztriától nyugatra a kkv szektor mintegy ötöde mondható innovatívnak, azaz minden évben létrehoz új terméket vagy új technológiát. Ezzel szemben nálunk mindössze minden huszadik cégre jellemző ugyanez, és ebbe már a szolgáltatók – vendéglátóegységeket is ide értve – arculati megújulását is beleértem, vagyis nem csak nanotechnológiás fejlesztésekre gondolok. Magyarországon megvalósított, követendő példa a Richter Gedeon teljes arculata és termékfejlesztési koncepciója, amely a Design Terminál „Versenyben” kiállításán látható.
A vállalkozói szektor motiválása mellett a jövő menedzsmentjét is fogékonnyá kell tenni a design alkalmazásában, úgy hogy a design-szemléletű vállalatvezetési ismeretek integrálódjanak a közgazdasági egyetemi oktatásba. A kockázati tőkének és a felsőoktatásnak egyaránt tisztában kell lenni a designban, mint az innováció sajátos műfajában rejlő lehetőségekkel.