A gyönyörű kilátással rendelkező, lőrésekkel ellátott, 19. századi palota 1939-ben, a polgárháború utolsó évében került Franco tulajdonába. Az épület és a hat hektáros terület eredetileg a "vörös" galíciai írónőhöz, Emilia Pardo Bazánhoz tartozott. Franco nyári szünideje alatt használta az épületet, ekkor gyakorta halászott és vadászott. Halála után az ingatlan lányára, Franco I. hercegnőjére, Carmenre szállt - írta a Múlt-Kor.hu.

Franco a villa előtt

Franco családja a diktátor uralkodása idején gazdagodott meg, miután a Caudillo számtalan ingatlant ajándékozott szeretteinek. A család prosperálása 1975 után még jobban tetten érhető, főleg az ingatlan befektetéseknek köszönhetően. Franco leszármazottjai közül kiemelkedik lánya, a diktátor sírjánál tartott megemlékezések állandó szereplője, valamint egyik unokája, Carmen, a bulvársajtók ünnepelt sztárja.

A regionális hatóságok többször is arra kötelezték a családot, hogy évente négy alkalommal nyissa meg a palota kapuit a látogatók előtt, de a kérés mindannyiszor süket fülekre talált, sőt, a Franco leszármazottak még egy bírósági ítéletnek is fittyet hánytak.

A tanácstagok egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy a palotát közcélokra kellene felhasználni – azt az épületet, amely még mindig a gazdag leszármazottak vagyonát gyarapítja. „A városháza keményen dolgozik azért, hogy a Pazo de Meirás a lehető legrövidebb időn belül köztulajdonba kerüljön” – mondta el Sada polgármestere, Abel López, a Galíciai Nacionalista Tömörülés Pártjának tagja.