Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A Fidesz 2010 őszére ígérte a hiteltörlesztésre képtelen adósokat kimentő Nemzeti Eszközelőről szóló jogszabályt. Szeptemberre el is készült a gazdasági tárca koncepciója. E szerint legkorábban 2011 végén lehetne felállítani az eszközelő társaságot, amelyhez óriási mennyiségű pénz kellene. 15 milliárdba kerülne a hivatal felállítása, amelyhez 700 milliárd forintot kellene hozzárendelni, hogy kivásárolják a rossz hiteleket a bankoktól. Ezenfelül évi 100 milliárd kell a fenntartásra - olvasható a HVG legutóbbi számában.
Mivel a koncepció eleve kudarcra volt ítélve (maga az előterjesztő is azt valószínűsítette, hogy a törvény uniós szabályokba ütközik), 2011 elejére új megoldást javasoltak. E szerint háromlépcsős konstrukcióban mentenék a hiteleket: a banki adósságkezelés és az állami kezességvállalás mellett a tulajdonjogot bérleti joggá átalakító megoldást javasoltak. Ennek forrásköltségét 10 ezer lakásonként 45 milliárd forintban határozták meg, az ingatlanokat az önkormányzatok kezelnék.
"A háromlépcsős modellel az a probléma, hogy a már létező két lépcsője nem elég hatékony" - mondta a HVG-nek Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség képviselője. A tartozásokat sokszor feltupírozzák a bankok, a valódi szerződéskönnyítés elenyésző, az állami garanciavállalás mértéke alacsony. E mellett egyértelmű, hogy Magyarország adósságcsökkentésének problémája most mindent mást megelőz. Mint azt Orbán Viktor mondta: az eszközkezelőt csak a két ütemben végrehajtott adósságcsökkentés után, vagyis 2011 második felétől lehet létrehozni.
