Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Az Európai Unió Bírósága (EUB) áprilisban egy devizaalapú lízingszerződés kapcsán kimondta: ha egy adóst nem tájékoztatnak megfelelően az árfolyamkockázat következményeiről, akkor a szerződés érvénytelen. Egy idestova húszéves szerződésnél az eredeti állapot aligha állítható helyre, ezért a bíróság szerint az adóstól csak az eredeti, forintban számolt tőke követelhető vissza, ezenfelül sem kamat, sem árfolyamveszteség, sem egyéb költség vagy díj – mindezt ugyanis jogalap nélkül szedte be a bank.
A kialakult helyzetről és az előzményekről ebben a cikkben írtunk részletesen.
A Kúria ezzel kapcsolatban július 14-én tett közzé jogegységi döntést. Az OTP Bank szerint ezzel megerősítette a pénzintézet korábbi álláspontját, amely szerint
az Európai Unió Bíróságának ítélete nem terjed ki általános jelleggel valamennyi devizaalapú kölcsönszerződésre.
A döntés kizárólag azon eseteket érinti, ahol a fogyasztói devizahitelt nyújtó pénzügyi intézmény árfolyamkockázatról szóló ügyfél-tájékoztatása nem volt megfelelő, és emiatt a bíróság kimondhatja a devizahitel-szerződés érvénytelenségét (semmisségét).
Szinte szó szerint ugyanígy értékeli a helyzetet az MBH Bank, hozzátéve: a Kúria döntése alapján
jogvita esetén minden ügyet a bíróságnak egyedileg kell vizsgálnia az érvénytelenség szempontjából, és a bíróság jogosult egy devizaalapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására.
Az OTP szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete és a Kúria mostani jogegységi döntése az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank korábbi devizahitel-szerződéseit nem érinti, mivel az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank devizahitel-szerződéseiben „az árfolyamkockázat bemutatásának módja és az ügyfelek által aláírt, az árfolyamkockázat megértéséről szóló nyilatkozat tartalma megfelelő volt, amit több száz bírósági ítélet is alátámasztott”.
Az MBH közleményében emlékeztet rá: a pénzintézet 2023 májusában jött létre három bank egyesülésével, a jogelőd bankok gyakorlatát korábban több bírósági döntés is alátámasztotta. Az árfolyamkockázati tájékoztatókkal kapcsolatos peres ügyekben ezek egyedi vizsgálatára mindig sor kerül, „az ilyen típusú peres ügyeket a bank rendszerint megnyeri”.
