A panellakások erkélyeit, loggiáit gyakran építik be, hiszen így az a lakás teljes értékű, évszaktól függetlenül használható részévé válik. E pár négyzetméterünk az időjárási tényezőktől védetté válik, és tárolásra, növénytartásra, vagy lakhatásra alkalmas részt kapunk.

Az engedély még nem minden

A loggia beépítése nem feltétlenül engedélyköteles, de be kell jelenteni az építési hatóságnak. A beépítésre akkor kell építési engedélyt kérni, ha az jelentősen megváltoztatja a homlokzat jellegét vagy teherhordó szerkezet megbontásával is jár. Mivel a szabályozás nem egészen egyértelmű, ezért jobb, ha a helyi építési hatóságnál érdeklődünk a részletekről.

Társasházak esetén a loggia beépítéshez a közösség hozzájárulására is szükség lehet, hiszen megváltoztatjuk a ház homlokzati képét. Emellett még a társasház alapító okiratának a módosítása is sort kell keríteni, hiszen a beépítés miatt megváltozik a lakás alapterülete. Ez ugyan papírmunka, semmi több, de sokba kerül, mert ügyvéd kell hozzá.

Ablakok: minél több annál jobb, és annál drágább

Célszerű az erkély minél nagyobb részét nyitható ablakokkal beépíttetni, így nyáron azokkal ismét teljesen nyitottá is tehető az új lakrész. Ha nyitható ablakok közé néhány fix nyílászárót is beszereltetünk, az a költségeket csökkenti, az üvegfelület takarítását nehezíti. Nyílászárók közül a bukó-emelő, vagy bukó-tolópaneles típusok az előnyösek helytakarékosságuk miatt. Ezek nem befele nyílnak, szárnyaik a tok síkjában futnak, tehát nem vesznek el a hasznos területből – nyitott állapotukban sem. Ehelyett az emelőpaneles felfelé, a tolópaneles oldalirányba csúszik el, és nyílik.

Az ablakok lehetnek hőszigetelt üveggel ellátottak, de üregkamrás polikarbonát lemezt is használhatunk. Ez olcsóbb, átlátszósága sokkal rosszabb az üvegénél, de a benne levő üregkamrák miatt jó hőszigetelő képességgel rendelkezik, és kevésbé törékeny.

Beépítés, szigetelés, árnyékolás

A vázszerkezetet a falazathoz dübeles csavarokkal rögzítsük, hiszen annak stabilitása nagyon fontos. Ha a loggiát, erkélyt mellvédfal, vagy korlát zárja, azt is felhasználhatjuk a vázszerkezet részeként. Ezeket azonban kívülről-belülről érdemes leszigetelni. A belső szigetelést sokan megspórolják, ám télen ez kedvezőtlen hőhíd-hatást eredményez. Fontos a réstömítés kifogástalan megoldása a műanyag nyílászáróknál, ami általában szerelőhabbal történik. A kitöltött réseket mindkét oldalon fedjük le takarólécekkel. Esőzésekkor a beázás megelőzésére vízvezető lemezeket is ajánlott a külső részre felszerelni, ami a födémet és az alattunk lakót is védi a csapadéktól. 

A beüvegezett loggia nyáron, mint egy üvegház nagyon hamar túlhevülhet. Ezért ekkor vagy tartsuk nyitva az ablakokat az állandó átszellőzés miatt, vagy árnyékoljuk az üvegfelületeket. Ezt kívülről megtehetjük redőnnyel, belülről bambuszrolóval. Természetesen a külső árnyékolók jobb hatásfokúak.

Amit el lehet rontani

Házilagos kivitelezés esetén a leggyakoribb és legrosszabb megoldások közül érdemes kiemelni, hogy csak redőnyt ablak nélkül ne szereljünk föl, mert az az elvárt funkcióit sem látja majd el. Nem véd a csapadéktól sem megfelelően, nem hőszigetel, és a szél is zörgeti, ha nincs ablakhoz szerelve. A másik rossz beépítési megoldás a léckeretbe helyezett és vakolt hungarocell, melynek stabilitása sem megfelelő, sérülékeny és kártevők is költözhetnek bele.
nzr