Csak az a magánszemély vehetne fel euróalapú lakáshitelt, aki euróban szerzi jövedelme nagy részét - az [origo] információi szerint ezt fontolgatja a kormány. A döntéssel formálisan kénytelen megvárni a szociális konzultáció végét, mert abban van devizahitelekre vonatkozó kérdés is. Tartalmilag azonban bárhogyan dönthetnek, mert mindegyik verzió magyarázható engedélyezésnek és szigorításnak is. A lényeg, hogy nem akarják, hogy újra őrült tempóban adósodjon el a lakosság devizában.

A kormány újra lehetővé tenné az euróalapú lakáshitelek közvetítését, pontosabban újra engedélyezné jelzálogjog bejegyzését euróalapú hiteleknél, amelyek így újra piacképessé válnának. Ezzel a tervvel állt elő bő egy hónapja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Azóta azonban lelassultak a folyamatok, a döntéssel a kormány most már biztos bevárja a héten indított szociális konzultáción beérkező állampolgári válaszokat, mert abban devizahitelezésre vonatkozó kérdés is van.

A másik forgatókönyv szerint nem kötnék az euróban levő jövedelemhez a hitelkérelmet, csak egy enyhébb korlátozó feltételt érvényesítene a kormány.

Tavaly március óta érvényben van a körültekintő hitelezésről szóló rendelet, abban két kritériumot is felállított még a korábbi baloldali kormányzat. Az egyik értelmében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének forinthitel esetében legfeljebb 75 százalékát teheti ki a kölcsön összege, euróalapú hitelnél 60, más devizában nyújtott hitelnél 45 százalék a felső korlát. A másik feltétel úgy szól, hogy a bank megvizsgálja a hitelfelvevőt, és megállapítja saját belső szabályzata alapján, hogy maximum mekkora havi törlesztést bír el a magánszemély. Csak akkora hitelt folyósíthat a bank, amelynek a törlesztőrészlete forinthitel esetén a fenti összeget nem haladja meg, euróhitel esetén a limit 80 százalékát, más devizánál 60 százalékát nem lépi túl.

Önmagában ez a kétfajta korlátozás is képes visszafogni az euróhitel-keresletet, mondták az origónak a banki hitelezés gyakorlati és elméleti oldalaival is tisztában levő szakemberek. Szóba jöhet akár a konkrét limitek további szigorítása, akár az is, hogy ne csak a bankok belső szabályzatára hagyatkozzanak a törlesztőrészlet korlátozásában, hanem törvényileg szabjanak határt a vállalható törlesztőrészletnek a családi költségvetés arányában.