Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Szinte minden épületben maradnak olyan betonfelületek, melyekre nem kerül semmilyen burkolat. Ez olyan helyiségekben jellemző, ahol a kevésbé igényes megoldások is megengedhetők. Ezzel is spórolnak az építkezők, így a kamra, a szerszámos, tároló-helyiségek és a garázs sokszor csupasz betonaljzattal marad. Azonban a legjobb minőségű beton is porlik...
A beton szerkezete porózus, és folyamatosan kopik, porlik. A kisebb cementtartalmú betonoknál e kopás gyorsabb ütemű, több port képez, így kellemetlenebb, a jobb minőségű betonoknál is adott ez a probléma, ám kissé kisebb mértékű e folyamat. A porozitás miatt víz kerülhet a beton felső rétegeibe, ami fagy hatására tovább rontja a helyzetet, mert tágul, feszíti, és növeli az addig csak kisebb repedéseket. Azzal, hogy a beton teteje állandóan kopik és porlik a helyiség tisztántartása is problémássá válik.
Itt jönnek képbe azok a termékek, melyek pormentes, jól takarítható és emellett kiváló kopásállóságú, lehetőleg hézagmenetes padlóburkolatokat adnak, sőt még akár színt is visznek az amúgy kopárnak ható szürke betonfelületre. A megoldás a műgyanta bevonatok és a padlófestékek lehetnek.
Az átlátszó üvegbeton nem porlad.
A műgyanta bevonat kialakításának sok kritériuma van. Megfelelő szilárdságú betonaljzat szükséges hozzá. Ha betonban víz, vagy olajszennyeződések vannak, azok megakadályozhatják a műgyanta beszívódását a beton kapillárisokba, s a bevonat könnyen leválhat az aljzatról. Szintén durva hibát okoz a cementglettelt, vagy hagyományos aljzatkiegyenlítővel kezelt felület is, mert ez mechanikailag nem elég erősek a műgyanta padlók alá. Műgyantázás előtt szinte mindig csiszolással történik a beton előkészítése.
A műgyantát a várható terhelés alapján választhatjuk ki. Kis terhelésnél elég a felületi impregnálás, ami arra jó, hogy pormentesen tartsa a felületet, a porzást megszüntetjük de ebben az esetben e filmréteg nem lesz teljesen vízzáró. Ha nagy kopásállóságra is szükség van, (például garázsban) ott műgyantázni kell. Ezek vastagsága akár 3 milliméter is lehet. A gyanta a felső kéregrétegbe szívódva meghosszabbítja a beton élettartamát, az így kialakított védőréteg általában 0,1 mm-nél vastagabb. Csúszásmentesített felület kialakításakor az első, még nem kötött gyanta rétegre különféle szemcsenagyságú kvarchomokot szórnak. A második réteget ilyen esetekben hengereléssel viszik fel a felületre. A műgyanta bevonatok tartósak, ám szakember munkáját igénylik, tehát házilag jobb nem belekezdeni a dologba.
A betonfestékek felhordása azonban házilag is megoldható. Bár a műgyanták előnyös tulajdonságait csak közelítik a betonfestékek, áruk alacsonyabb és a munkadíj is megspórolható, ha magunk készítjük a festést. A beton felületeket csiszolás után alapozni kell. Az alapozó mélyen a betonba szívódik, és csökkenti annak porozitását, a kapilláris részeket eltömíti, így részben vízhatlanabb teszi azt. A betonfestékek pedig a felszínen biztosítanak némileg kopásálló színes bevonatot 0,1-0,3 milliméter vastagságban.
A betonfestékek között találunk vizes diszperziós, oldószeres és kétkomponensű, műgyanta bázisú festékeket is. Ezek ecsettel hordhatók fel a már pormentesített felületre, két rétegben célszerű felhordani. Kopásállóságuk összetételüktől függően változó, és fokozottabb használat esetén többnyire kétévente felújítást igényelhetnek. Felújításkor az egész felület átfestése jobb eredményt ad, mint a foltkezelés.
A betonfestékeket már 1600-7000 forintos literenkénti áron kaphatunk. 6-9 négyzetméterre elegendő egy liternyi festék. Az olcsóbb típusoknál festés előtt használjunk akril emulziót, aminek anyagszükséglete 100 g/m2, az alap nedvszívó-képességétől és érdességétől függően. Ennek 1000 forint körül van litere.
