Az egyik legújabb, formabontó fővárosi szórakozóhely a Doboz névre keresztelt komplexum, amelynek belső kialakítása nem a hagyományos romkocsma jelleget idézi - ígérik a tulajdonosok. A több mint ezer négyzetméteres, háromszintes egykori bérház udvarán exkluzív kerthelyiséget és táncteret, a felsőbb szinteken 40-100 négyzetméteres irodákat alakítanak ki, ahová a kreatív ipar szereplőit várják.

Az ideköltözők nemcsak emelni hivatottak a Doboz művészeti és kiállítótereinek színvonalát, hanem igazi hatásközpontokként várhatóan erősítik majd a szórakozóhely ázsióját is. Nyílik majd itt galéria, de lesznek bérelhető házibulilakások is. A belső udvart a földszinti lakásokból kialakított félig nyitott, oszlopos-tornácos helyiségek veszik körül, bárpulttal, szalonnal, bulidobogókkal, grillbárral.

Egy vírusvideó a helyről (Bálint Dani és Szimler Bálint filmje):

A Doboz különlegessége az udvar közepén magasodó ősplatánra felkapaszkodó 7,5 méteres, lenyűgöző King Kong-installáció, amely Szőke Gábor Mikós szobrászművész alkotása. „A romkocsmák világától eddig esetleg idegenkedők és a VII. kerületi törzsközönség számára egyaránt vonzó világot szeretnénk teremteni. A célunk, hogy olyan hely lehessünk, ahol minőségi környezetben szórakozhatnak a belvárosban mozgó fiatalok és a harminc felettiek is” – mondta lapunknak Tóth András, a hely tulajdonosa, aki hozzátette: az ingatlan másfél éve került magánbefektetői körük látóterébe; a felújítás költsége meghaladta a 100 millió forintot.

A külföldiekre utaznak

A lapunk által megkérdezett vendéglátósok szerint a budapesti romkocsmák a külföldi vendégek nélkül nem lennének életképesek. A hazai vásárlóerő gyenge, az ötszáz forintos csapolt sör azonban a külföldieknek nem okoz problémát. Sok tulajdonos szerint ugyanakkor a magas italárak egyfajta szűrőként funkcionálnak, amit maguk a hazai vendégek is igényelnek.

Romkocsma-boom

Szakértők szerint, ha egy ház romosnak is tűnik, a működéshez szükséges infrastruktúra megteremtése és a használat is növeli az ingatlan és környéke értékét. Erre volt jó példa a régi West Balkán, amely először a Kopaszi-gáton, majd a Corvin sétány helyén volt előhasznosító. A romkocsmák születése persze nem kizárólag sikertörténet: helyenként korrupció és városrombolás mentén alakultak ki ezek az újfajta közösségi terek.

A folyamat ugyanakkor visszafordíthatatlan: míg más európai városokban támogatással sem sikerült hasonló kulturális és turistanegyedet létrehozni, néhány fiatal vállalkozó mindezt spontán módon tette meg Budapesten. Ezek a helyek mára a turisták kedvenc célpontjaivá, a budapesti éjszakai élet különlegességeivé váltak.

Az első budapesti romkocsma a 2002-ben megnyílt Szimpla volt. Jelenleg 15 romkocsma van a pesti belvárosban, kétharmaduk a hetedik kerület belső részein található. Az egyetlen budai hely a Szezon, a Margit hídnál. Korábban szintén Budán volt a kitűnő Fecske Terasz, a Komjádi uszoda felett, de ez tavaly bezárt.

Példás összefogás

Bár a fővárosi vezetők és a kerületi polgármesterek a választások - és a West-Balkán tragédia - után hisztérikus hangú nyilatkozatokban "rendteremtést" ígértek, a belvárosi szórakozóhelyek megregulázása elmaradt. A hetedik kerület például szép csendben módosította azt a rendeletet, amelyet a WB tragédia után első felindulásból hoztak, és amely az este 10 órai zárással teljesen ellehetlenítette volna az erzsébetvárosi szórakozóhelyeket.

Józsefváros ugyanakkor még ennél is tovább ment. Mint az a Magyar Narancs remek cikkéből kiderül: a fővárosi VIII. kerület döntéshozói példás összefogással - ciklusokon, ideológiákon átívelve - vendéglátóhelyet nyitottak egy fillérekért bérelt bérelt önkormányzati helyiségben a Szentkirályi utcában. A hely neve Vaskapu. (Csak hogy tudjuk, mit kerüljünk el nagy ívben, ha arrafelé járunk.)