A műemlékek helyreállítása, átalakítása és felújítása hozzávetőlegesen 30-40 százalékkal kerül többe, mint egy új épület építése. Jelenleg az elrettentő szabályrendszer és engedélyezési gyakorlat mellett semmi nem motiválja a beruházót, hogy műemlékfejlesztésbe kezdjen - Magyarországon. De mi van külföldön, például Nagy-Britanniában?

Érdekes példa az az 1840-es évekből származó viktoriánus épület, amelyet Birmingham belvárosi részén alakítottak át. Most már úgynevezett karbon semleges, zéró energiás lakóingatlanként üzemel (legalább annyi energiát termel, mint amennyit elhasznál). A John Christophers brit építész tervei nyomán átalakított épület 2010-ben - mint építészeti kiválóság - elnyerte a "RIBA award for architectural excellence" díjat. Az épület a lakóingatlanok fenntarthatóságát 6-os skálán értékelő "Code for Sustainable Homes" rendszerben a legmagasabb szintet képviseli.

A szomszédos épületek miatt a tervezőnek nem volt nagy "mozgástere", így a bővítésnél a kézenfekvő megoldást választotta: az új épületrészt integrálta a meglévő épülettestbe; a homlokzati síkból kinyúló tömeget faburkolattal látta el. S hogy az újat a régivel összhangba hozza, az alsó homlokzati részen is fára cserélte a vöröstégla burkolatot. 

A tetőszerkezet és a falak szigetelőképessége jelentősen - 20-szor - jobb, mint a környező épületeké, a légtömörség is kiváló. Az épületben - akár csak a passzívházakban - hővisszanyerős szellőztetőrendszer működik. Az ablakok háromszoros üvegezésűek, 12-szer jobb hőszigetelők, mint a régiek. A nyílászárók gondos méretezésével a szolár nyereség biztosított.

A helyiségekbe kizárólag energiatakarékos elektromos berendezés és világítás került. Fotovoltaikus panelek szolgáltatják a szükséges elektromos áramot, a megtermelt áramtöbbletet az országos hálózatba exportálják. A melegvíz-ellátáshoz is a Nap hőjét aknázzák ki. A téli hónapokban fatüzelésű kályhával fűtenek, igaz, a fűtési energiaigény elenyészően alacsony.

(készült a Green Press blog cikke nyomán)