Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Egyre többször húzzák le a legszegényebbeket az albérletpiacon, miközben 2-3 millió magyar küzd azért hónapról hónapra, hogy valahogyan kigazdálkodja a lakhatási költségeit.
Két-három millió magyar él lakásszegénységben – mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója a szervezet éves lakásszegénységi felmérésének bemutatóján. A 2017-es adatok és a 2018-as első félév tapasztalatai alapján nem látszik az, hogy a kormány átfogó megoldást szeretne a szociális különbségek csökkentésére – mondta el.
Ma nagyjából 1,3 millió háztartás van az országban, ahol megfizethetőségi problémával küzdenek, a lakásállomány 80 százaléka pedig még egy kormányzati anyag szerint sem felel meg a modern energetikai feltételeknek. Nagyjából másfél millió ember él olyan háztartásban, ahol a túlzsúfoltság mellett még valamilyen súlyos minőségi probléma is van.
Az idei jelentés kiemelten foglalkozik a rossz minőségű, a többihez képest olcsó, de így is folyamatosan dráguló albérletekkel. Ennek a legalja az uzsoraalbérlet: egyre többször próbálják kizsákmányolni ilyenekkel a szegényeket, amikor 4-10 négyzetméteres szobákba zsúfolnak be több embert. A legális albérletekből kiszorulók akár 45-105 ezer forintot is kifizethetnek egy ágyért vagy szobáért ilyen helyen.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.