Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.
Egy fiatal számára a saját lakáshoz jutás a XXI. században még talán nehezebb is, mint a szülei, nagyszülei számára volt. Lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
A Kádár-korszakban nőtt a legnagyobb mértékben a lakásállomány, és a lakóingatlanok gépészeti felszereltsége is ekkor ugrott meg, de a lakáshiány nem szűnt meg, a közművesítés is lassan haladt – mondja Keller Márkus, az ELTE docense.
Átfogó lakásstratégia nélkül szinte értékelhetetlen a kormány bejelentése, miszerint szeptembertől szinte bárki igényelheti az állam által támogatott, fixen 3 százalékos kamatozású lakáshitelt – mondja Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója. A jelenlegi információk alapján például a közszféra átlagos jövedelmű dolgozói kiesnek a hitelképesek köréből, míg a gazdagabbak befektetési célra is megkapják az állami támogatást.
Hangulatjavító intézkedések özönét zúdítja a kormány a választókra a Pride után, de még a támogatott lakáshitel is arról szól, hogy az állam kivonul a család- és szociálpolitikából, és a felelősséget az egyénre tolja. Hogyan járhatnak jól a magas jövedelműek az új kedvezményes hitellel? Miért maradnak ki a közszféra dolgozói ebből az osztogatásból is? Mi történne, ha nálunk is lengyel mintára emelnék a nyugdíjakat? Három szakértőt kérdeztünk.
És már folyamatban van egy újabb lakás megvásárlása.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
Négy lakást már vásároltak, egy pedig folyamatban van abból a pénzből, amit a demonstráción gyűjtöttek össze.
A helyiek szerint akár ötvennél is többen lakhatnak a házban, ahová petárdázástól kezdve egészen a körözött személyek jelenlétéig riasztották a rendőröket.
A legkeményebb intézkedés egy, az unión kívüli lakásvásárlókat terhelő 100 százalékos különadó lenne. A kormány szociális bérlakás programot is indítana.
Egy intézkedést – ami nem is kormányzati intézkedés – kétszer számoltak bele a 10+1-es listába. A gazdasági minisztérium szerint az is intézkedés, hogy egy ötlet „kidolgozása került elő”.
A civil szervezet üdvözli a törvénymódosítást, de 4+1 pontban összegyűjtötte, mire lenne még szükség az eladósodott emberek támogatására.
Jönnek a lakhatási övezetek, a fejlesztők kormányzati támogatásra számíthatnak, ha vállalják, hogy az ezeken a területeken felépített lakásokat a piaci ár alatt hasznosítják.
A 2015-ös szint dupláján jár a lakásbérlés díja, az akkori háromszorosán a lakásár. Így aztán nem csoda, hogy nagyon magas számok jöttek ki, amikor megmérték, mennyire sok család számára jelent brutális anyagi terhet a rezsi, a lakásbérlés vagy a törlesztőrészlet kifizetése – mutatta be a Habitat for Humanity.
Aggódva számolgatja egész Európa, mit hozhat Donald Trump következő elnöksége; fizetést kapnak az államtól az egykori Dunaferr dolgozói; elkészült az összesítés arról, hogy hány millió magyar él lakhatási szegénységben. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A kollégiumi komplexum ideális helyen lenne a IX. kerületben Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szerint.
Számszerűsítette a Habitat for Humanity, hány ember van az országban, akik rettenetes körülmények között élnek, vagy annyi pénzüket viszi el a lakhatás, hogy másra alig tudnak költeni. Arra is kitértek, hogy a gazdasági akcióterv nagyrészt csak a régi programok újracsomagolása, de a kormány legalább már beszél arról, hogy lakhatási válság van.
A világ leggazdagabb embere olyan villát keres Los Angelesben, ahol mind a 11 gyermekével, valamint három édesanyjukkal együtt élhet. Persze ennél meredekebb ötletei is vannak a milliárdosnak.
Az ingatlanpiaci szereplőkkel folytatott egyeztetésen felmerült az is, hogy 5 százalékra csökkentsék a cégektől magánszemélyeknek kiadott albérletek utáni áfát.
Kormányhatározat készült a 21 pontból, amelyekről már egy hete beszélnek a politikusok, de aki hatalmas bejelentésekre számított, annak csalódnia kellett.
