A Dunántúlra tervezett, esetlegesen Nagykanizsára kerülő javító-nevelőintézetről tartottak lakossági tájékoztatót kedd este a zalai városban, megismételve a tavaly december eleji, a résztvevők tiltakozása miatt sikertelenül zárult fórumot.

Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) polgármester a bevezetőjében is utalt arra, a korábbi fórum sikertelen volt, mert a résztvevők nem is hagyták, hogy a meghívottak bemutassák, miként működik és milyen lehet Nagykanizsán egy fiatalkorúak javító-nevelő ellátásával foglalkozó zárt intézmény. Hangsúlyozta azt is, hogy olyan tervek ellen indult meg a tiltakozás a városban, amelyekhez még ki sem írták a megvalósítást lehetővé tévő pályázatot.

A tavaly december 8-án tartott előző tájékoztatón a nagykanizsai Maort-telep lakói nem akarták meghallgatni a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) szakembereit. A több mint háromórás fórumon mindvégig zúgolódással és bekiabálásokkal tudatták, hogy nem kérnek az intézet terveiből, nem akarják, hogy az lakóházaik mellett, az egykori határőrlaktanya átalakításával valósuljon meg.

Dudás Zoltán, a Nefmi gyermekvédelmi és gyámügyi főosztályának vezetője akkor nem tudta elmondani tájékoztatóját, a kedd esti rendezvényen azonban már végighallgatták a résztvevők, bár ezúttal a támogatók és az ellenzők többször is bekiabálással és megjegyzésekkel zavarták a vélemények kifejtését vagy a kérdések feltevését.

A Nefmi szakembere elmondta: az Új Széchenyi Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP) keretében várhatóan január végén, február elején jelenik meg az a pályázat, amely 2,25 milliárd forintos költségvetést biztosít a Dunántúlon egy fiúk számára készülő javítóintézet kialakítására. A szigorú biztonsági körülmények között működő intézménybe olyan fiatalkorúak kerülnek, akiket előzetes letartóztatásba helyeznek vagy a bíróság javítóintézeti nevelésre ítélt.

Az előadó többször is utalt arra, jelenleg az országban Aszódon, Debrecenben és Budapesten működik fiúk számára fenntartott javítóintézet, de szükség van arra a Dunántúlon is, s éppen Zala és Somogy megye déli részének a bűnügyi fertőzöttsége indokolhatja, hogy Nagykanizsa megfelelő hely lenne. Hozzátette, hogy a majdani helyszín kiválasztásakor fontos az autópálya közelsége, a jó közlekedés, de az is, hogy az ott élők mennyire fogadják szívesen a 100-120 embernek - mintegy 80 százalékban pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak - munkát adó intézményt.

Népszavazás is lehet

Molnár József, Nagykanizsa rendőrkapitánya debreceni és aszódi bűnügyi adatokat említve beszélt arról, hogy egyik településen sem befolyásolta negatívan a közbiztonságot az ott működő intézet, és a zalai városban sem várható más. A térség bűnügyi fertőzöttségét ő is magasnak ítélte, de éppen amiatt, hogy most még nincs a környéken ilyen létesítmény, a fiatalkorúakat vagy nem tudják előzetes letartóztatásba venni, vagy nagyon messzire kell őket elszállítani.

A csaknem háromórás fórumon Marton István, a korábbi ciklus polgármestere, jelenleg a Kanizsáért Közéleti Egyesület önkormányzati képviselője azt mondta: a képviselő-testületnek a beadványa alapján január végi ülésén kellene majd állást foglalnia arról, hogy támogatja-e az intézet építését. Ha a többség e mellett van, akkor helyi népszavazáson kellene a városlakóknak véleményt mondaniuk - fogalmazott.