Az amerikai elnök, miután hétfőn tárgyalt Mark Rutte NATO-főtitkárral, bejelentette, hogy amennyiben Oroszország 50 napon belül nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, akkor 100 százalékos másodlagos vámokat vezet be Oroszországgal szemben. Emellett a fegyverszállítások reformját is bejelentették: az Egyesült Államok a NATO-n keresztül bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvereket, amelyek árát a katonai szövetség megtéríti. A Washington Post szerint ez 10 milliárd dollárról szól. Arról kevesebb szó esett, pedig fontos, hogy új fegyvereket is kaphat Ukrajna az eddig használtakon kívül.
A Trump-Putyin kapcsolatban törést jelentő július 3-i telefonbeszélgetés után (amikor az amerikai elnök azt mondta, hogy nem elégedett Putyin viselkedésével) Donald Trump tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A Financial Times kedden részleteket közölt a beszélgetésről. Ebből kiderült, hogy az amerikai elnök azt sugalmazta Zelenszkijnek, hogy vegye fontolóra Moszkva és Szentpétervár megtámadását, és arról is tárgyaltak, hogy ehhez milyen amerikai fegyverekre lenne szüksége Ukrajnának. Ez egyébként egybecseng a Pentagon tisztviselőinek akaratával, akik mélyebb csapásokat sürgetnek hónapok óta.
Kedd este ugyanakkor már azt mondta Trump, hogy Zelenszkijnek nem lenne szabad megtámadnia Moszkvát.
Volodimir Zelenszkij és Donald Trump a hágai NATO-csúcson
AFP / Ukrán Elnöki Iroda
Nagy hatótávolságú rakétákat eddig Ukrajna nem kapott, illetve amit mégis, annak a hatótávolságát erősen korlátozták. A francia-brit gyártmányú Stormshadow-val így 250 kilométerre levő célpontokat tudtak támadni, míg az amerikai ATACMS 300 kilométerre levő célpontok ellen hatásos. Ezt az oroszok úgy védték ki, hogy az értékes célpontokat, vezetési pontokat, raktárakat hátrébb helyezték a fronttól, így az ukránok nem érik el őket.
Ez változhat a jövőben, ha Trump beváltja a „fenyegetését”. A Times szerint az egyik olyan új fegyver, amit az ukránok használhatnak, az AGM–158 Joint Air-Surface Standoff Missile, amit csak JASSM néven szoktak emlegetni. Ez egy levegő-föld robotrepülőgép, amit az ukránok az F-16-os vadászgépeikről tudnának indítani. Az alap JASSM 378 kilométeres hatótávolságú, de a továbbfejlesztett verziója már 925 kilométert tud. A legfejlettebb – amit még nem rendszeresítettek az amerikai hadseregnél, de a gyártó, a Lockheed-Martin már bemutatta – az XR-változat már 1500 kilométerre képes elrepülni. Az ukrán határtól Moszkva 450, míg Szentpétervár 850 kilométerre van.
A Times szerint nem valószínű, hogy a JASSM rakétákkal elérhetnék Moszkvát, de legalább 30 orosz légibázis lenne a hatótávolságán belül. Ez megnehezítené az Ukrajna elleni gyakori légicsapások indításában az oroszokat, annak ellenére, hogy a Kreml a legértékesebb repülőgépeinek nagy részét elszállította a határtól, hogy megvédje őket a dróntámadásoktól, illetve a Pókháló-típusú akcióktól.
A JASSM hasznos tulajdonsága, hogy képes a földhöz közel repülve a radarok előtt láthatatlan maradni és 450 kilogramm bombaterhet cipel, amivel el tud pusztítani bunkereket, vagy akár nagyobb hidakat is. Nagy kérdés, mihez kezdene a Kercsi-szoroson átívelő híddal, amit az ukránok már többször is támadtak. A fegyverből a nyilvános adatok szerint több mint 7 ezer darab van az USA-nak, így lenne miből adni az ukránoknak, ugyanakkor nem olcsó, 700 ezer dollár a darabja. Az eddigi legismertebb bevetése az Iszlám Állam elleni hadjárathoz fűződik, a terrorszervezet egykori vezetőjét, Abu Bakr al Bagdadit JASSM bevetésével likvidálták.
A Washington Post szerint felmerült az amerikaiak által leggyakrabban használt, jól bevált Tomahawk sugárhajtású cirkálórakéták átadása is. A fegyvert még 1983-ban állították szolgálatba és azóta szinte az összes válságövezetben bevetették, így Irakban, Jugoszláviában, Jemenben, Szíriában, Afganisztánban és Szomáliában is, illetve legutóbb iráni nukleáris célpontokat is támadtak velük, alig egy hónapja a 12 napos háború során. Bár az alap Tomahawk már 42 éves, de az évek során folyamatosan fejlesztették, rengeteg változata van, ezek hatótávolsága 450-től egészen 2500 kilométerig terjed, és 450 kilogramm robbanóanyagot hordoznak. Eléggé drága, 2 millió dollárt kóstál a darabja.
Tomahawk cirkálórakéta indítása a Földközi-tengeren
AFP PHOTO / US NAVY /Jonathan Sunderman
Persze az még kérdéses, hogy Donald Trump a fegyverek átadásának lebegtetésével mit akar elérni. „Csak” nyomást akar így gyakorolni Vlagyimir Putyinra a 100 százalékos másodlagos vámmal együtt, vagy tényleg komolyan gondolja és Ukrajnának átadja a fegyvereket. Ha Ukrajna elérné akár Szentpétervárt is, az 850-900 kilométeres hatótávolságot jelentene, ennyivel az oroszok sem tudnák hátrébb tolni az utánpótláshoz szükséges raktárakat, mert azzal alaposan megnőne az a távolság, amit le kell küzdeni azért, hogy a frontra juttassák a lőszert, élelmet, illetve bármit, ami a háborúhoz kell.
Azt sem tudni, hogy mit lépne Oroszország az új fegyverek bevetése esetén. Az első ATACMS támadások után előrukkoltak a közepes hatótávolságú Oresnyik rakétákkal de azóta sem vetették be. Emellett módosították a nukleáris doktrínájukat. Utóbbi szerint, bármely nem nukleáris állam által, de egy nukleáris ország részvételével vagy támogatásával elkövetett agresszió Oroszország elleni közös támadásnak minősül. Mielőtt azonban jódtablettáért rohanna az ember az első patikába, fontos tudni, hogy hasonló eset már történt és nem követte atomcsapás.
Nyitókép: ATACMS rakéta. Fotó: AFP / DoD / John Hamilton
