Lakás nélkül nincs esküvő Kínában

A kínai nőknek az anyagiak a legfontosabbak egy házasságnál, a férfiaknál leginkább az érzelmek és a külső a döntő...

  • ingatlanmenedzser.hu ingatlanmenedzser.hu
Lakás nélkül nincs esküvő Kínában

A kínai nőknek az anyagiak a legfontosabbak egy házasságnál, a férfiaknál leginkább az érzelmek és a külső a döntő jövendőbelijük kiválasztásánál - derült ki egy friss kutatásból.

Bungalo vagy toronyház, mindegy, csak lakás legyen
Mester Nándor

Az ország minden tartományát lefedő, összesen több mint 50 ezer fő megkérdezésével készített tanulmányból az is kiderül: a kínai nők 68 százaléka nem mondana igent egy olyan kérőnek, aki nem rendelkezik saját lakással. Tíz hölgyből hat gondolja úgy, jól férjhez menni a karrierépítésnél is fontosabb, 14 százalékkal kevesebben, mint az előző éves felmérés során.

Az, hogy leendő férjük külseje vonzó-e, csupán a válaszadók 22 százaléka számára bizonyult fontosnak. Legmagasabb elvárásai a 20-as éveikben járó hölgyeknek van, ők gazdag, illetve befolyásos családba házasodnának, és a lakás mellé autót is szeretnének a házassággal.

Ez már nem perspektíva a kínai nőknek
AP/Andy Wong

A kínai nők 80 százalékának eszébe sem jutna, hogy négyezer jüan, vagyis 156 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező férfihez menjen feleségül, 27 százalékuk pedig ennél is magasabbra teszi a lécet, legalább havi 10 ezer jüanos, azaz 390 ezer forintos fizetést várva el jövendőbelijétől - derül ki a kínai párkereső szolgáltatások iparágának bizottsága, a szociális munkások egyesülete, valamint a baihe.com internetes párkereső oldal közös felméréséből.

A számok a realitás tükrében túlzónak tűnhetnek, a pekingi lakosság havi átlagkeresete - a migráns munkásokat nem számítva - ugyanis 2010-ben 4200 jüant (164 ezer forint), a sanghaji lakosoké 3900 jüant (152 ezer forint) tett ki, az ország nyugati felén élő és a vidéki lakosság átlagbére ennél jóval alacsonyabb.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.