Lucy Worsley kurátor és történész szerint a látogatók alig fognak ráismerni a felújított londoni Kensington Palotára, amely új kiállításával be fogja mutatni lenyűgöző történetét a XVII. évszázadtól Viktória királynő fiatal korán át Diana walesi hercegnő idejéig.

Két év alatt 12 millió font összköltséggel (4 milliárd forint) újították fel a királyi palotát, amelyet II. Erzsébet brit uralkodó gyémántjubileumi ünnepségei keretében a jövő héten nyitnak meg ismét a közönség előtt. Amikor valaki betér ide, a királyi család történetének négy különböző évszázadával ismerkedhet meg négy önálló útvonalon: mindegyik úgy mutatja be a királyi család tagjait, mint valódi embereket erősségekkel és sebezhetőségekkel. A négy útvonal egyúttal megvilágítja az alkotmányos monarchia négy évszázadát is - hangoztatta a kurátor.

 

Mivel az uralkodó a trón védelmében gyakran járt távol harcolni, gyakorlatilag Mária királynő volt Christopher Wren építész fő társa abban, hogy egy régi kensingtoni házat királyi palotává alakítsanak. 

 

III. György és utódai az udvart a Buckingham-palotába és a Windsor-kastélyba költöztették, így Kensington fokozatosan a királyi család alacsonyabb rangú tagjainak "lepusztult otthonává" vált. Az elszegényedett kenti herceg, a jövőbeni Viktória királynő apja is itt fejezte be az életét. Trónra lépése után Viktória királynő is egyenesen a Buckingham-palotába vonult át, Kensington régi fényét csak a XX. században kapta vissza Margit és Diana hercegnők révén.

A Hannover-ház 1714-es érkezése változást hozott: I. György átépítette a központi állami lakosztályokat. Az új szobák díszítésre az életerős fiatal William Kentet alkalmazta. A palota életének legmozgalmasabb időszaka I. és II. György uralkodása idejére (1714-1760) esett, amikor London nyári társadalmi életének központja volt.