Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
A pécsi Európa Kulturális Főváros 2010 öt kulcsprojektje közül a Zsolnay-negyed fel nem épülése a legfájóbb pont. A projekt a mai napig nincs kész, a területen építési munkák folynak. A jelentős csúszás miatt a helyszín egyáltalán nem tudott részt venni az EKF programokban. Ráadásul a mai napig feneketlen tóként nyeli a további milliárdokat.
A Zsolnay-gyár épülete
A Zsolnay Kulturális Negyed jelenleg építési terület
Tilos az átjárás
A projekt a kezdetektől fogva több sebből vérzik. Mivel a területet a 6-os főút szeli ketté, egy felüljárót építettek az út fölé - beépített lifttel. A helyszínen ugyanakkor megoldatlan mind a gyalogos, mind a tömegközlekedés.
Számomra az is rejtély, hogy miért itt akarták kialakítani az új kulturális negyedet. Hiszen korábban az állami főépítész is alkalmatlannak találta ezt a helyszínt a városfejlesztésre. Szerinte a várost déli irányban, a Rákóczi út és a vasút között kellett volna bővíteni. A döntés hátteréről semmit sem tudni, a politikai átláthatóság itt sem érvényesült (akárcsak a többi EKF projektnél).
Felüljáró aranyárban - a helyszínt a 6-os főút szeli ketté
Egy lift is helyet kapott a felüljáróban
A projekttel más problémák is vannak. Az eredeti tervek szerint a Zsolnay negyed a kulturális ipari fellendülés helyszíne lett volna. Ide települtek volna a kreatív ipar képviselői: dizájnerek, grafikusok, internetes cégek.
Ebből semmi nem lett - a válságra hivatkozva egy óriási múzeumi skanzent alakítottak ki a pécsi hivatalnokok. Nem mellesleg ide települtek a főbb pécsi közművelődési intézmények is - holott az EKF eredetileg nem intézményfenntartásról, hanem elsősorban új kulturális intézmények születéséről szólt.
További cikkeink a pécsi EKF-ről:
