Támogatás tetőtérre

Lakóingatlan tetőtéri bővítéséhez „félszocpol”, más néven, gyermekek utáni kedvezmény igényelhető. Ez egyszeri, vissza nem térítendő állami támogatás, és bárki kérheti, akinek legalább két eltartott gyermeke van (vagyis csak megszületett gyermek esetén jár), és még soha nem vett igénybe „szocpolt” vagy „félszocpolt”. Ennek azonban feltételei vannak. A támogatást azok a házastársak kérhetik, akiknek nevén nincs másik lakáscélú ingatlan. További feltétel, hogy a tetőtérbeli bővítés eredményeként a családi ház legalább egy lakószobával bővüljön, és komfortos legyen. További kritérium még (a „szocpol”-hoz hasonlóan) az ún. méltányolható lakásigény feltételeinek (lakásméret, lakásköltség) teljesítése, valamint az, hogy a bővítésre szánt lakóingatlanban az állami támogatást kérő minimum 50 százalékos tulajdonrésszel rendelkezzen.

A ház felfelé való terjeszkedése elsősorban akkor jöhet szóba, ha a telekbeépítés helyi rendelete már nem engedi meg új helyiség oldalirányú hozzáépítését. Persze ha valaki költségszámítást végez, akkor is gyorsan rájön: egy új padlástérbeli lakrész kialakítása jóval gazdaságosabb, mint a hozzáépítés.

A tetőtér lakótérré alakítása, különösen a magastetős családi ház esetében jelent egyszerű megoldást. A kihasználatlan, vagy legtöbbször csak a fölösleges holmik tárolására használt padláson ugyanis bármi kiépíthető. Méretétől függően akár teljes lakrész kialakítható – kis nappalival, hálóval, konyhával, fürdőszobával -, de helyet adhat gyermek- vagy dolgozószobának, esetleg vendéghelyiségnek is.

Persze mielőtt bárki dönt a tetőtér beépítéséről, számos szempontot, műszaki adottságot kell mérlegelnie. Például régebben épült ház esetében szakemberrel meg kell vizsgáltatni: a lakóingatlan szerkezete műszakilag elég stabil-e, teherbíró képessége megfelelő-e egy újabb lakótér kialakításához. Előfordulhat ugyanis, hogy a ház oldalfalait, födémét meg kell erősíteni ahhoz, hogy ilyen, nem kis terhet elbírjon. Természetesen új ház építésekor könnyebb helyzetben van a tulajdonos: ekkor a tervezővel kell konzultálnia egy későbbi, esetleges beépítésről, aki megteremti a terhelhetőség lehetőségét.

Előírt hajlásszögek

Tetőtéri lakrész kiépítésekor emellett még számos dologra kell ügyelni. Például arra, hogy kész lakóépületek esetében a hasznos alapterületbe csak az 1,9 méter feletti magasságú tetőterületeket lehet beszámítani, így csak a 35 fok feletti hajlásszögű tetőtereket lehet beépíteni, az ennél kisebbeket nem. Az optimális a 35-55 fok közötti tető-hajlásszög, hiszen ettől függ a hasznosítható belső tér mérete.

A hasznosítható alapterület mindent eldönthet: ennek függvénye, hogy milyen lakófunkciót „telepíthetünk” az új laktérbe. Ha már új ház építésekor kalkulál a tulajdonos a későbbi tetőtér-beépítéssel az optimális térkihasználás miatt többnyire nyeregtetőt készítenek, ahol a belmagasság különféle eljárással, például „térfalazással” tovább növelhető.

A beépíthetőséget ezen kívül gyakran megnehezítik, vagy akár meg is hiúsíthatják a különféle támaszok, tartóoszlopok, amelyeket szakember megkérdezése nélkül nem is szabad megbolygatni. Emellett persze arról is fontos szakember segítségével meggyőződni: a padláson biztonsággal elhelyezhetők-e a lakószobán kívül például vizes helyiségek, kényelmesen megközelíthető lesz-e az új lakrész? Egy esetleges belső lépcső kiépíthetőségét ugyanis – készház esetén – a födémszerkezet már eleve meghatározza. El kell dönteni azt is, hogy a kialakítandó padlástérben milyen válaszfalakat akarunk. Ebben döntő szerepe van a már említett terhelhetőségnek: vagyis annak, hogy súlyukat mennyire bírják el a már meglévő födémek. Kiválasztásukkor fontos szempont még, hogy a kialakítandó tetőtérben biztosítani tudják a nyári-téli hőkiegyenlítést, és ne engedjék be a környezeti zajokat. Szerencsére napjainkban már korszerű hő- és hangszigetelő, szabadon alakítható, szabható építőlapok, könnyűszerkezetes elemek kaphatók, amelyeket a téglához hasonlóan vakolni, tetszés szerint festeni, díszíteni lehet.

Mindemellett az ablakok is fontos alkotóelemei a tetőtéri lakrésznek. A tetőtérben ugyanis fontos a beáramló természetes fény mennyisége, így nemcsak az ablakok száma és mérete, hanem elhelyezkedésük is nagy odafigyelést igényel. Feladatuk ugyanis az, hogy egyrészt „benapozzák” az egész tetőteret, másrészt zavartalan kilátást biztosítsanak. A szakszerűen megválasztott és beépített tetőtéri ablakok – a tetőzet dőlésszögétől függően – nagyobb arányban engedik be a fényt, mint a hagyományosak, ami már önmagában is kellemes komfortérzetet kelt az ott lakókban. A szakemberek állítják: a megfelelő mennyiségű természetes fényhez a tetőtérben az ablakok üveg- (bevilágító) felületének minimum a helyiség alapterületének 10 százaléka körül kell lennie.

Megérkeznek a fények

A leggyakoribb tetőtéri ablaktípusok egyébként a tetősíkablakok, valamint a „kiugró” ablakfülkék. A sok fényt beengedő tetősíkablak előnye, hogy már kész tetőszerkezetbe is könnyen beépíthető, míg „ablakfülke-társaik” utólagos beszerelése jelentős beavatkozást igényel.

A tetősíkablakok elhelyezésénél egyik alapvető követelmény, hogy az ülő ember szemmagassága az ablak alsó síkja fölé kerüljön, tehát még kényelmesen kilásson rajta. Az ún. kitekintési sík – az ablaktok és az üveg találkozása által kijelölt sík – magassága ideális esetben 90-110 centiméter között van. A szakember szerint az ablaktípus kiválasztásakor fontos még a helyiség funkciója, valamint a funkcióhoz igazodó felszereltsége. Ugyanis a középső tengelyük mentén forduló típusok előnye, hogy még alájuk is rakhatók bútorok, hiszen nyitásuk–zárásuk során nem zavarják a berendezést.

A tetőtéri ablakok kiválasztáskor tisztában kell lenni egyéb praktikus ismeretekkel is. Például azzal, hogy a tető síkjában elhelyezett ablakok lényegesen több fényt engednek be a térbe, mint a függőleges, homlokzati ablakok, hiszen bevilágító-felületük az égbolt felé néz, így semmilyen kontrasztot, árnyékot nem vetnek a megvilágított térbe.

Emellett azt sem árt tudni: jobb természetes megvilágítás érhető el, optikailag megnövelhető a tetőtér belső mérete, ha több ablakot építettünk be egymás mellé vagy fölé, hiszen ebben az esetben a természetes fény betölti az egész lakást. Nagy tetőtéri belmagasság esetén viszont magasabban beépített tetőtéri ablakokkal növelhetők a bevilágító felületek, és így a mélyebben fekvő tereknél is kiegyenlíthetők a fényviszonyok.