Szeptember elején szállítottak be egy legyengült denevért a Fővárosi Állat és Növénykert mentőközpontjába, ahol az október elején elpusztult. A tetemet az Állatkert munkatársai veszettség gyanújával küldték el a NÉBIH laboratóriumába, a betegséget a vizsgálatok is igazolták. A denevért az Állatkert teljesen elszigetelt egységében tartották, a látogatók nem érintkezhettek vele.

A denevérállományokban Európa-szerte előfordul a veszettség, amelyet azonban a rókákat és háziállatokat megbetegítő szerotípustól eltérő vírusok, az ún. EBLV-1 és EBLV-2 vírustörzsek okoznak. Rendkívül ritka, hogy az EBLV-1 vírus más emlősállatot betegít meg, EBLV-2 vírust pedig ez idáig kizárólag denevérekben mutatták ki. Az elmúlt négy évtizedben mindössze négy olyan esetet írtak le, amikor denevér veszettségvírus emberben okozott halálos kimenetelű fertőződést. Három esetben denevér harapásához volt köthető a megbetegedés, az áldozatok közül kettő denevérkutató volt.  A jelenlegi esetnél a szekvencia vizsgálat jelenleg folyamatban van.

Wikipédia

A fertőzés közvetlen kontaktussal, azaz harapás útján, vagy a fertőzött állat nyálának a nyálkahártyákra, sebbe vagy szembe jutásával terjed, így azok, akik nem foglalkoznak hivatásszerűen denevérekkel, vagy nem kerülnek kapcsolatba velük, nincsenek kockázatnak kitéve.

Általánosságban elmondható, hogy az állatot megfogni nem szabad, mert félelmében haraphat. Denevérek esetében – mivel biztosan csak laboratóriumi körülmények között mutatható ki a betegség – mindig kell gondolni a veszettséggel való fertőzöttség lehetőségére, ezért annak a személynek, aki denevérrel érintkezett, jelentkeznie kell a háziorvosnál. A denevérekkel dolgozó szakemberek esetében pedig elengedhetetlen a megelőző veszettség elleni védőoltás.

Az állategészségügyi hatóság felhívja a figyelmet, hogy ha valaki denevért talál a földön, semmiképpen ne fogja meg kézzel! Ha az állat mozgásképes, legjobb békén hagyni. Ha legyengültnek vagy sérültnek tűnik, lehetőség szerint kérjük szakember segítségét a befogásában! Magyarországon számos egyesület foglalkozik denevérek mentésével (ezek elérhetősége megtalálható például a http://www.hunbat.hu/index2.htm oldalon). Esetleg az állat érintése nélkül, kartonlappal vagy vastag bőrkesztyűvel próbáljuk meg egy dobozba terelni az állatot mindenképpen kerülve a harapás lehetőségét. A műveletet kellő óvatossággal végezzük, mivel az apró testű állatok csontozata és bőrvitorlája rendkívül sérülékeny. Az így befogott állatot tartsuk nyugodt, hűvös helyen a szakember megérkezéséig.

Ha véletlenül berepül a szobába egy denevér, ne fogjuk meg, hanem kapcsoljuk le a villanyt és hagyjuk nyitva az ablakot, általában az állat néhány kört repül tájékozódás céljából és magától kitalál.

Mivel a denevérek télen nem aktívak, szükségük van olyan védett helyekre, ahol háborgatás nélkül áttelelhetnek. Időnként előfordul, hogy lakóházakban húzódnak meg. A jelenlétük nem jelent egészségügyi kockázatot, de egyes esetekben szükségessé válhat az eltávolításuk az épületből. Tilos az állatok nyugalmát feleslegesen megzavarni (a denevér, ha téli nyugalmi állapotából felébresztik, elpusztul, mert nem tud táplálkozni), vagy elpusztítani őket! Ez esetben a területileg illetékes nemzeti parkot kell értesíteni, és szakemberek fogják az állatokat biztonságosan befogni és mentőállomásra szállítani.