A kormány bejelentette, hogy tervei szerint az APEH Bűnügyi Igazgatósága a jövőben a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt működik tovább. Sokak kapták fel a fejüket a hír hallatán, az MSZP ugyanis mintha az adórendőrség teljes megszüntetését ígérte volna tavasszal.

Az akkori ellenzék az Orbán-kormány által létrehozott  "adórendőrség" intézményét kezdettől bírálta, a tavaszi választási kampányban is gyakran felmerült a téma. Bár a szocialisták hivatalos programjának erre vonatkozó része csak az "APEH nyomozati jogkörének megszüntetéséről" ír, a kampánybeszédek legtöbbjében ez az adórendőrség megszüntetéseként szerepelt. "Az adórendőrség félelmet kelt a becsületes emberekben" - nyilatkozta februárban Medgyessy Péter a Napkelte televíziós műsor egyik reggeli adásában, hozzátéve: kormánya meg kívánja szüntetni az APEH nyomozóhivatalát. A nyilatkozatok tehát nem tették egyértelművé: az adórendőrség végleges megszüntetéséről van-e szó, vagy csupán tevékenységének más felügyelet alá helyezéséről. László Csaba, jelenlegi pénzügyminiszter a választások után már egyértelműen fogalmazott a Népszabadság kérdésére: "azt ígértük, hogy egy alkotmányellenes állapotot szüntetünk meg", nem pedig magát az adórendőrséget, és határozottan így emlékezett Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára is a kedd reggeli Napkeltében.
Burány ráadásul azzal indokolta az adórendőrség PM alá helyezését, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság alatt az értékes társaság szétszéledne (korábban ugyanis felmerült, hogy a rendőrség venné át a szervezet felügyeletét). Kérdésünkre Máté Dániel, a minisztérium szóvivője megerősítette, hogy több olyan jelzést is kaptak az utóbbi időben, amely szerint az adónyomozók nagy része otthagyná a szervezetet, amennyiben hivatalosan a rendőrség kötelékébe kellene tartozniuk.
Az Országgyűlés 1998 őszén fogadta el az APEH nyomozati jogkörét szabályozó törvényt, ennek alapján jött létre az APEH Bűnügyi Igazgatósága. A törvény szerint az APEH köztisztviselői közül kiválasztott adónyomozók gazdasági és vagyon elleni bűncselekményekkel kapcsolatosan titkos információgyűjtést is végezhetnek, igazoltathatnak és testi kényszert is alkalmazhatnak. Az akkori ellenzékiek - Hack Péter és Kóródi Mária SZDSZ-es országgyűlési képviselők -  részben éppen a kényszerítő eszközök használatának engedélyezése miatt fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve a törvény egészének megsemmisítését. Szerintük a törvény nem csak tartalmi, hanem formai okokból is jogszerűtlen: az APEH egyes feladatairól szóló törvény elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazata szükségeltetett volna, ennek ellenére az Országgyűlés egyszerű többséggel döntött az adórendőrség felállításáról. A beadvány nyomán az Alkotmánybíróság 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette az APEH egyes feladatairól szóló törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a szervezetnek a titkosszolgálati eszközökkel és módszerekkel történő információgyűjtést. Az adórendőrség önmagában tehát nem alkotmányellenes, az Alkotmánybíróság csak a szervezet bizonyos jogkörökkel való felruházásának módját találta kifogásolhatónak.
Az adórendőrség nem sajátos magyar találmány: a világ számos országában - bár különböző jogkörökkel - ötvözték az eredményesebb adóbeszedés érdekében a nyomozói és az adóhatósági jogköröket. Európa legtöbb államában - ide tartozik Németország is, ahol a teniszező Steffi Graf édesapját is az adónyomozók buktatták le - az úgynevezett arányossági követelmény alapján járnak el, azaz a hatóság az eljárás során csak a célja eléréséhez szükséges eszközöket alkalmazhatja. Ezzel szemben Pelikán László, a Bűnügyi Igazgatóság első, ékszervásárlási botránya miatt hamar menesztett vezetője a szervezet működésének megkezdésekor azt hangsúlyozta, hogy a magyar adózsaruk előtt nem lesznek "kis- és nagyhalak", vagyis a 60 ezer forintos adócsalást elkövetőket éppúgy üldözni fogják, mint a milliárdosokat.
A kételyek, támadások és tiltakozások ellenére az adórendőrök, úgy tűnik, hatékonyan végzik munkájukat - a jelenlegi kormány korábbi utalásai ellenére nyilvánvalóan ezért nem kívánja felszámolni a szervezetet. A titkosszolgálati eszközök alkalmazására nemigen került sor, és bár a szervezett által elősegítetten beszedett adóbevételekről pontos számok nem állnak rendelkezésre, az igazgatóság tavaly 8320 olyan nyomozást fejezett be, amely vádemelési javaslattal zárult. Magyarországon minden bizonnyal van létjogosultsága ilyen szervezetnek: egyes becslések szerint az adózást elkerülő jövedelmek nagysága éves szinten akár a 3-4 ezer milliárd forintot is elérheti. Más kérdés, hogy ha az adórendőrség feladata és jogköre nem változik, ezután miért nem kelt majd félelmet a becsületes emberekben az, ami eddig - a jelenlegi miniszterelnök idézett kampány-nyilatkozata szerint - korábban azt keltett.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!