Látványos, a legjobban fizetett minisztériumi és vezérkari beosztásokat érintő létszámcsökkentést hirdetett meg Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, aki a lehető legtöbb kisegítő tevékenységet civil vállalkozókkal végeztetné a másfél-két év múlva leszerelő utolsó sorkatonák helyett. Ön mit szól a hadseregnél kezdődő "privatizációhoz"?

"Miniszterek jönnek, miniszterek mennek, újabb és újabb haderőreform elképzelések születnek, de mi úgyis maradunk" - gondolhatta magában egy hónapja a honvédség éves legfelsőbb parancsnoki értekezletének több résztvevője. Csakhogy az értekezletet vezető Juhász Ferenc miniszter figyelmeztette hallgatóságát: ne örüljenek ennyire, valóban a tárcát és vezérkart érintő létszámleépítés lesz, s megerősítette, morális kötelességének érzi, hogy a reform személyi részét valóban a haderő központi irányító apparátusánál kezdje. Nem csak üzenetértékű lesz, hogy a tiszti kar eddig szinte érinthetetlennek számító elitjéből 900-an nyugdíjba mennek vagy kereshetnek maguknak más foglalkozást: ez évi 8-10 milliárd forint megtakarítást is jelent. A Honvédelmi Minisztériumban (HM) vagy a vezérkarnál dolgozó tisztek ugyanis eleve 20-40 százalékkal magasabb jövedelműek, mint a velük azonos iskolai végzettségű és rendfokozatú, ugyanolyan beosztású csapattisztek, sőt, mivel a központiak általában magasabb beosztást is kapnak, a hajdani évfolyamtársak közül a minisztériumba került szerencsések gyakran a dupláját is megkeresik a vidéki helyőrségekben szolgáló társaikénak.
A leépítés mellett a másik aktuális kulcsszó a magánosítás: a miniszter múlt heti "igenje" után költség-haszon elemzéseket végeznek a jelenleg főként sorkatonák által ellátott különböző kisegítő tevékenységek vállalkozásba adására. A privatizáció érintené a kétszáz, honvédség által őrzött objektum védelmének jelentős részét úgy, hogy hivatásos katonák csak ott látnának el szolgálatot, ahol fegyverekre, lőszerekre vagy titkos dokumentumokra kell vigyázni, a tárca balatoni üdülőjét vagy a ruházati raktárakat viszont civil biztonsági őrökre bíznák. A HM-nél a majdani nyílt versenyeztetés során is szeretnék ugyanakkor előnyben részesíteni a honvédségtől leszerelt vagy nyugdíjazott volt hivatásosakat foglalkoztató vállalkozásokat. Több-kevesebb magánosítás várható az étkeztetésnél is. A jelenleg a laktanyák, katonai kórházak vagy éppen a minisztérium konyháján dolgozó vagy e helyeken felszolgáló sorkatonák többségét nem hivatásosak fogják váltani, hanem vállalkozók, ám a tervek szerint arra továbbra is képesnek kell maradnia a katonaságnak, hogy hadgyakorlatokon, illetve olyan külföldi szerepvállalásnál, mint amilyen a koszovói, továbbra is legyenek hivatásos szakácsaik.
A sorkatonaság jövő év végére, legkésőbb 2005-re várható megszüntetése után alapelv lesz, hogy az elérhető munkaerő-választékból a szerződéses és még inkább a hivatásos katonákkal csak a legdrágább, a szűk értelemben vett katonai alaptevékenységet kívánja majd végeztetni a tárca vezetése. Drámaian átalakulhat viszont a hagyományos katonai tevékenység is, a szárazföldi csapatok nehézfegyverzetének, például a Franciaországéval versengő méretű harckocsiállománynak jó része a tervek szerint néhány éven belül kikerül a hadrendből. Hiába alig 5-6 évesek a legkorszerűbb, Fehéroroszországtól átvett páncélosok – az ellenértékként kapott honvédségi ingatlanok jelentős részét még nem is tudta értékesíteni az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. –, ezek többségét is le kell szerelni, ráadásul úgy, hogy szalonképes vevőknek eladni sem lehet a szovjet-orosz nehézfegyverzetet, legyen szó akár harckocsikról, akár még jó állapotban lévő vadászrepülőkről.
Az átfogó katonai reform végrehajtására van még legalább másfél év, bár a legutóbbi sorozás tapasztalatai alapján várhatóan már idén ősszel sem lesz könnyű kellő számú alkalmas sorkatonát bevonultatni. Kladek András ezredes, a Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokság törzsfőnökének adatai szerint a tavaszi sorozásra kötelezettek negyede már meg sem jelent, ráadásul a budapesti és Pest megyei sorkötelesek jelentős része már azzal sem törődik, hogy igazolja távolmaradását. A sorozásra behívott Vas megyeiek közül mindössze 0,72 százaléknyi maradt távol, a katonaság hagyományosan legfontosabb utánpótlási megyéjének számító Borsodból 29 százaléknyi, Budapestről 41, Pest megyéből 42 százaléknyi nem jelent meg. Csakhogy míg a borsodiak 16 százaléka igazolta távolmaradását, a fővárosiaknak mindössze 1,2 százaléka tette ezt, ezért Budapesten pótsorozást is el kellett rendelni. A sorozás elbliccelése szabálysértés, s ilyen ügyekben a jegyzőknek kell eljárniuk. A budapesti és környékbeli középosztálybeli vagy még magasabb társadalmi státusú, a katonásdit legnyilvánvalóbban elutasító fiatalok számára azonban az ismételt igazolatlan távolmaradás után kiszabható néhány tízezer forintos bírság aligha bírhat komoly visszatartó erővel. Igaz, a hivatásos hadkiegészítőknek sem kell, hogy sokáig fájjon emiatt a fejük: nagy részük legkésőbb jövőre új beosztás vagy állás után nézhet, mivel a leépítés különösen nagy mértékben érinti majd őket.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tordai Bence feljelenti Dúró Dórát és Horváth Lászlót

Tordai Bence feljelenti Dúró Dórát és Horváth Lászlót

Nincs megállapodás az uniós költségvetésről

Nincs megállapodás az uniós költségvetésről

Három kamion karambolja okoz dugót az M1-esen

Három kamion karambolja okoz dugót az M1-esen

Vészjelzést kell adniuk az orosz buszsofőröknek, ha kínait látnak

Vészjelzést kell adniuk az orosz buszsofőröknek, ha kínait látnak

Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe

Esterházy és Kertész is bekerült a kerettantervekbe

Ne vegyen szívgyógyszert az internetről

Ne vegyen szívgyógyszert az internetről