Egy év eleji alkotmánybírósági sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a testület tagjai közül négyen - Bagi István, Strausz János, Holló András és Tersztyánszkyné Vasadi Éva - nem tölthetik be az elnöki posztot, részben életkoruk miatt, részben azért, mert kilencéves mandátumukba már nem fér bele a hároméves elnöki tevékenység. A hvg.hu értesülései szerint ennek ellenére a mai szavazáson Holló András kapta a legtöbb szavazatot, helyettese pedig Erdei Árpád lett. Holló András 2005. november 12-ig lesz a testület elnöke, akkor jár le ugyanis kilencéves alkotmánybírói megbízatása. Erdei Árpád 1998. március 10. óta alkotmánybíró, őt a testület három évre választotta helyettes elnöknek.
Holló Andrást az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 1998 novembere óta az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. Holló jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán fejezte be 1966-ban. 1971-től 1979-ig ügyész a Legfőbb Ügyészségen. 1981-től alapító tanárként (1984 óta docensi minőségben) tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, amelynek 1993-ig tanszékvezetője volt. 1989 és 1990 között az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányelőkészítő Kodifikációs titkárságának munkatársaként részt vett az új Alkotmány előkészületeinek munkálataiban. 1990-től alkotmánybíróvá történő megválasztásáig az Alkotmánybíróság főtitkára. 1984-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Elméleti érdeklődése, szakmai irodalmi munkássága a törvényesség-alkotmányosság (alkotmányvédelem) elvi kérdéseire, az állampolgári jogok problematikájára irányul.
Németh János 1997. június 17-e óta tagja, 1998. november 24-e óta elnöke az Alkotmánybíróságnak. Korábban hét éven át az Országos Választási Bizottság elnöke volt.
Az Alkotmánybíróság tagjai közül, jelölés nélkül, titkos szavazással választ elnököt három évre. A testület idén április 7-én döntött úgy, hogy az elnökválasztásra június 30-án, a nyári szünet előtti utolsó ülésen kerül sor.
A testület az elnökválasztást követően legközelebb augusztus 25-én ül össze.
Holló Andrást az Országgyűlés 1996 novemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává, 1998 novembere óta az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. Holló jogi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán fejezte be 1966-ban. 1971-től 1979-ig ügyész a Legfőbb Ügyészségen. 1981-től alapító tanárként (1984 óta docensi minőségben) tagja a Miskolci Jogi Kar Államtudományi Intézete Alkotmányjogi Tanszékének, amelynek 1993-ig tanszékvezetője volt. 1989 és 1990 között az Igazságügyi Minisztérium Alkotmányelőkészítő Kodifikációs titkárságának munkatársaként részt vett az új Alkotmány előkészületeinek munkálataiban. 1990-től alkotmánybíróvá történő megválasztásáig az Alkotmánybíróság főtitkára. 1984-ben védte meg kandidátusi disszertációját. Elméleti érdeklődése, szakmai irodalmi munkássága a törvényesség-alkotmányosság (alkotmányvédelem) elvi kérdéseire, az állampolgári jogok problematikájára irányul.
Németh János 1997. június 17-e óta tagja, 1998. november 24-e óta elnöke az Alkotmánybíróságnak. Korábban hét éven át az Országos Választási Bizottság elnöke volt.
Az Alkotmánybíróság tagjai közül, jelölés nélkül, titkos szavazással választ elnököt három évre. A testület idén április 7-én döntött úgy, hogy az elnökválasztásra június 30-án, a nyári szünet előtti utolsó ülésen kerül sor.
A testület az elnökválasztást követően legközelebb augusztus 25-én ül össze.
