"Ennyi elég egy szerkesztőségnek, hogy megkövesse olvasóit és az érintetteket" - írja a főszerkesztő. Az írás utal arra, hogy a tudóssal - többi között a magyar belpolitika állapotáról - beszélgetéseket folytató Zeley László elmondása szerint megegyezett Teller Edével egy előzetes szövegről. Ezt később a Népszabadsághoz szándékoztak Zeley tanácsára eljuttatni. A szöveget a beszélgetések alapján Zeley foglalta össze, s hogy meg tudja kerülni Teller professzor magyar segítőjét, Grigory N. Margitot (akivel - feltehetően politikai nézetkülönbségeik miatt - rossz viszonyban volt), a szöveget Zeley Teller Ede angol titkárnőjének küldte rossz angolsággal, egyben azzal a kéréssel, hogy gondoskodjon a magyar fordításról is.
A szöveg és annak faxigazolása a szerkesztőség birtokában van, ez jelent meg a lapban is - írja a főszerkesztő. A szöveg tartalmát, illetve annak lényegét Teller Ede feltehetően ismerte, mert szeptember 5-én, tehát még Zeley faxának megérkezése előtt - egy Grigory N. Margitnak diktált szövegben elhárította, hogy a magyar belpolitikába ártsa magát. Erről a levélről Zeley nem kapott értesítést. A professzor halála után a szöveg fordítását Zeley megsürgette azzal a kéréssel, hogy küldjék el a Népszabadsághoz. A fordító szintén nem tudhatott Teller Ede visszavonó sorairól, így a szöveget a Népszabadsághoz faxolta. A Népszabadságban a Zeley László által Teller professzornak elküldött, de az általa szeptember 5-én már általánosságban visszavont írás jelent meg. "Magunk nem a történetért, hanem a végeredményért vagyunk felelősek" - írja a Népszabadság főszerkesztője. (MTI)