Az aradi vértanúk emlékének tiszteletére katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra eresztették a nemzeti lobogót a Parlament előtt, a Kossuth téren. Az eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A kulturális miniszter a Batthyány Mauzóleumnál tartott beszédében hangoztatta, hogy Aradon ismét fel kell állítani a Szabadság-szobrot. Hiller István úgy vélte, a gyász összeköti azokat is, akik egyébiránt nem értenek egyet egymással. A Szabad Demokraták Szövetsége Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél tartott ünnepséget. "Milyen emelkedett lenne, ha évente egy alkalommal egyszerre emlékeznénk meg az önkény és az erőszak magyar áldozatairól, hogy legalább a mártírok egyesítsék és ne megosszák a nemzetet" - mondta Pető Iván, a párt országos tanácsának elnöke. Ezen a napon a levert forradalmak utáni 49-es és a még annál is brutálisabb, az 56-ot követő megtorlás áldozataira egyaránt emlékezünk - hívta fel a figyelmet Pető, emlékeztetve: "a forradalmak célja is ugyanaz volt: nemzeti függetlenség és szabadság; hasonlatos a két forradalom abban is, hogy leveretésében is diadalmaskodott".
Aradon a helyi minorita templom udvarán rendeztek ünnepséget; itt állt korábban az aradi vértanúk emlékműve. Király András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Arad megyei elnöke bejelentette, hogy a Szabadság-szobor restaurálása már befejeződött, s a szobor olyan állapotban van, hogy akár két héten belül is köztérre lehetne állítani. Délelőtt ugyanebben a templomban több száz hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A szertartáson jelent volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. Ugyancsak jelen voltak a tizenhárom aradi vértanú leszármazottai.
"Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket" - jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Aradon hétfőn tartott emlékünnepségen és koszorúzáson. A tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulóján az RMDSZ helyi szervezetének rendezésében az egykori vesztőhelyen, az obeliszknél tartott megemlékezésen és koszorúzáson jelen voltak az erdélyi magyarság képviselői, akárcsak a magyarországi meghívottak. A helyszínen kétezren gyűltek össze a szeles, esős időjárás ellenére. Az ünnep hangulatát meghatározta, hogy a román hatóságok hetekkel korábban megakadályozták a vértanúk emlékét idéző Szabadság-szobor köztérre helyezését. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen" - mondta Markó, utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." A Szabadság-szobornak állnia kell! - szögezte le Markó. "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá, emlékeztetve a klasszikus hármas jelszóra - a szabadságra, az egyenlőségre és a testvériségre -, amelyet a szabadságharc is a zászlajára tűzött. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Tokay György, az RMDSZ arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a romániai magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez, megállapította: arománoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Egy nappal korábban, vasárnap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Ügyvivő Testülete az aradi és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel, az Aradi Református Egyházközségekkel és az Aradi Református Egyházmegyével közösen szervezett ünnepséget vasárnap a 154 évvel ezelőtt kivégzett tábornokok emlékére az aradi vértanúk egykori vesztőhelyén, az obeliszknél.
A felvidéki magyarok is megemlékeztek az aradi vértanúkról, a forradalom és szabadságharc utolsó bástyájaként kitartó Révkomáromban pedig ünnepélyesen lerakták az aradi tizenhármak emlékművének alapkövét és a városháza előtti téren megkoszorúzták a várvédő Klapka György szobrát. A vértanúk emlékének adózó - négy méter magasra tervezett - márványoszlop felállítását a működését fél évszázad múltán újra indító Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület kezdeményezte. A felvidéki magyarok számos más településen is megemlékezéseket tartottak, s a Szlovákia keleti végein fekvő - ma már kizárólag szlovákok lakta - Margonyán, az aradi vértanú, Dessewffy Arisztid honvédtábornok nyughelyén, a Dessewffyek családi sírboltjánál a kassai magyarok vasárnap évek óta hagyományossá lett ünnepség keretében rótták le kegyeletüket.
Az 1848/49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján október 6-án, Aradon végezték ki a magyar honvédsereg tizenkét tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. A nemzet vértanúja lett Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos ezredes, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. (MTI)