Tetszett a cikk?

A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szankcióinak szigorítására irányuló törvénymódosítást az október 21-i általános vitán csak az MSZP támogatta, így a szabályozás a közeljövőben nem változik. Ön szerint szükség lenne erre?

Módosítjuk a büntető törvénykönyvet, így várható, hogy a gyűlöletkeltő magatartások tilalom alá esnek a jövőben – ígérte Bárándy Péter igazságügy-miniszter a tavalyi kormányváltás után. A miniszternek a gyűlöletbeszéd büntethetőségével kapcsolatos álláspontja ismert: a Kádár-rendszer a rá irányuló kritikát és a rasszizmus hangjait egyaránt elnyomta, s minthogy a demokrácia kialakításánál elsődleges fontosságú a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának megteremtése volt, a korábban elnyomott nézetek együtt kerültek felszínre. Mára azonban – tartja Bárándy Péter - a véleménynyilvánítás szabadsága nálunk annyira stabillá vált, hogy szűk területen való korlátozása nem veszélyeztet alapvető demokratikus értékeket, eljött az idő ugyanakkor az emberi méltóság védelmének törvényi erősítésére.
Az igazságügy-miniszter a Büntető törvénykönyv 269. (közösség elleni izgatásról szóló) paragrafusát módosítaná. Az említett szakasz jelenleg így szól: "Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely más nemzet, illetve nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.". A törvénymódosítás a „gyűlöletre uszít” fogalmát a „gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel” kifejezésekre cserélné, márpedig ezek nem feltétlenül vonják maguk után a testi épség vagy az élet elleni fellépés közvetlen és reális lehetőségét. Ezen kívül a 269. § újabb ponttal egészülne ki: bűncselekménynek minősülne, ha valaki nagy nyilvánosság előtt megsérti az emberi méltóságot; másokat nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz, alsóbb- vagy felsőbbrendűségről beszél.
A módosító javaslat számos alkotmányos aggályt vetett fel. Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke és Sólyom László alkotmányjogász, az Alkotmánybíróság volt elnöke nemrég megjelent elemzésükben rávilágítottak: a szólásszabadság elemi garanciáját sérti, ha egy véleményt tisztán tartalmáért büntet a törvény, hiszen a szabad véleménynyilvánítás joga a kommunikációra magára vonatkozik. Az emberi méltóság védelme jelenleg is alkotmányosan korlátozhatja a szólásszabadságot, a rágalmazás és a becsületsértés büntethetősége is adott – szól az írás. A Bárándy által említett érvre, miszerint nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink teszik szükségessé a törvénymódosítást, Kisék azzal reagálnak: senki nem állította, hogy a meglévő rendelkezéseinkkel ezeknek ne tennénk eleget, sőt, a gyűlöletbeszéd büntethetősége nemzetközileg is vitatott.
Az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása védte a véleménynyilvánítás szabadságát, s nem alkotható olyan törvény, amely az Alkotmánybíróság állásfoglalásával ellentétes – vetette el a módosító javaslatot annak múlt keddi általános vitáján a fideszes Salamon László. A kisebbik koalíciós partner szintén aggályait fejezte ki az indítvánnyal kapcsolatban: a gyűlöletbeszéd ellen határozottan fel kell lépni, de a szabad demokraták nem lesznek partnerek egy olyan változtatásban, amely a szólásszabadság értelmetlen korlátozását jelenti – mondta a parlamentben az SZDSZ-es Fodor Gábor. A kormány szándékát mind az SZDSZ, mind az ellenzék helyesnek és méltányolhatónak tartja, szerintük azonban a probléma megoldására a Btk. módosítása alkalmatlan, így az indítványt nem támogatják.
A Bárándyéhoz hasonló, a Btk. 269. §-át módosító javaslatot nyújtott be egyébként 2001. októberében Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is; ez törölte volna a jogszabályból az „uszítás” fogalmát, „gyűlöletre izgatással” és „bűncselekményre való felhívással” helyettesítve azt. Az indítvány apropóját a Magyar Fórum című lap egyik riportjában szereplő, a pándi roma kisebbség állítólagos rémuralmára vonatkozó és a Kaltenbach szerint a cigányság elleni „nagyfokú ellenséges indulat gerjesztésére alkalmas” állítások adták. Az ombudsman akkor azt mondta: a szólásszabadságot a hatalom túlkapásaitól kell védeni, és nem a kiszolgáltatott csoportok rovására kiterjeszteni. Javaslatát végül a parlament alkotmányjogi bizottsága leszavazta, így az nem került a törvényhozás elé.
Ön szükségesnek tartaná a büntetőjog módosítását?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Első kémfotók a 700 lóerős Mercedes-AMG S63e-ről

Első kémfotók a 700 lóerős Mercedes-AMG S63e-ről

Hétszeresére nőtt tavalyhoz képest az államháztartás hiánya szeptemberben

Hétszeresére nőtt tavalyhoz képest az államháztartás hiánya szeptemberben

Így látták a jövőt az 50-es években: új gazdára vár 3 futurisztikus Bertone autó

Így látták a jövőt az 50-es években: új gazdára vár 3 futurisztikus Bertone autó