Tetszett a cikk?

A Fővárosi Ítélőtábla Hegedűs Lóránt ügyében hozott múlt heti felmentő ítélete a bírói döntéshozatal első és másodfokán egymással szembeforduló ítéletekre is ráirányítja a figyelmet.

„A jogállamiságot veszélyeztetik a bíróságokat kritizálók” – fogalmazott keddi közleményében Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki visszautasította a politikai, közéleti személyiségeknek a különböző ítéletek miatt a bírákat kritizáló véleményét. Lomnici név szerint említette Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsmant – aki cáfolja, hogy konkrét üggyel kapcsolatban szólalt volna meg - és Tamás Gáspár Miklóst. Lomnici szerint a bíróságok döntései vitathatók a nyilvánosság előtt, de az azzal kapcsolatos elvárások megfogalmazása „erkölcsileg és jogilag kifogásolható”. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács következő ülésén a bírálókkal szemben tehető jogi lépéseket is fontolóra veszi – jelentette be végezetül.
A hazai bírósági gyakorlatban egyáltalán nem példa nélkül álló eset, hogy első és másodfokon egymástól gyökeresen eltérő ítélettel záruljon egy eljárás. Az egymással szembenálló ítéletekre mind a nevezetes büntetőügyek, mind a hasonló polgári peres esetek közt találunk példát. Fordulatot hozott például a főváros és a kormány között két évig húzódó úgynevezett metróper, amelyben a főváros – két eljárás összesen négy nyertes fordulóját követően – 2001 áprilisában pert vesztett az állam ellen. Hasonlóan eltértek egymástól Szolnok volt fideszes polgármestere, Várhegyi Attila 1997-ben kipattant ügyében az első és másodfokon (a kormányváltás előtt és után) hozott ítéletek, melyek közül utóbbi a parlamenti képviselőre valaha kiszabott legmagasabb büntetéssel (felfüggesztett börtönbüntetéssel és pénzbírsággal) zárult. De a nevezetes ítéletek közt említhetnénk az Agrobank-pert, az „Élet és Irodalom kontra Fidesz”, vagy legutóbb Hegedűs Lóránt perét is.
A jelenség már csak azért is magyarázatra szorul, mert az alkotmány betűjéhez igazodó, precízen megfogalmazott hazai törvények látszólag kevés mozgásteret adnak az ítélethozóknak. „Az, hogy első és másodfokon eltér a jogalkalmazás, természetes dolog, hiszen ez a funkciója” – mondta a hvg.hu-nak dr. Fleck Zoltán jogszociológus, aki szerint a teljesen szembeforduló jogértelmezés viszont a bírák esetleges egyéni előítéleteinél vagy politikai befolyásoltságuknál jóval összetettebb kérdés, melynek okai nagyrészt a rögzült bírói hierarchiában keresendők. „Az ítélethozás egyes szintjein álló bírák társadalmi összetétel és szocializáció szempontjából különböznek. A rendszerváltás előtt a bírói hivatás alacsony presztízse miatt az előrelépésben a kontraszelekció érvényesült. Mivel a fiatalabb bírák jelenleg alsó fokon ítélkeznek, a korábbi kontraszelekció maradékértéke a felsőfokon dolgozik.” A bírák függetlensége és fizetése nőtt ugyan a rendszerváltás óta, az előrelépés kérdése azonban tisztázatlan maradt, így – dr. Fleck megfogalmazása szerint - jelenleg is „kontrollálatlan szelekció” folyik. „Mivel minden kontinentális bírói testülethez hasonlóan a hazai is hierarchikus, ez magában hordozza a konformitás, a fölfelé, a „politikai központ” felé igazodás veszélyét – magyarázza a jogszociológus, rögtön eloszlatva egy esetleges félreértést: „itt nem pártpolitikai szempontokról, vagy személyes előítéletről, inkább a bírói rangsor felsőbb szintjein képviselt jogpolitikai szempontokról van szó”.
„A bírói testületek egyébként a világon mindenütt konzervatív szemléletűek – magyarázza a jogszociológus -, de ez érthető is, hiszen feladatuk, hogy egy korábban rögzült szabályrendszert alkalmazzanak a jelenlegi körülmények között.” A Hegedűs Lóránt perében hozott jogerős döntéssel ítélettel kapcsolatban dr. Fleck osztja Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnökének aggályát, miszerint a hazai bírák „nem nyúlnak az alkotmányhoz”. „Az ítélethozó Hegedűs perében, vagy a 'primitív-ügyben' - a bíróság által az átlagosnál primitívebb személyiségűnek minősített és ezért kevesebb kárpótlásra jogosított roma fivérek ügyében - hiába folyamodott a törvény betűjéhez: ha elővette volna az alkotmányt, látta volna, hogy ítélete azzal nincs összhangban” – mondja végül dr. Fleck Zoltán.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Nincs elvi akadálya", hogy a szennyezéssel együtt adják el az Illatos úti telepet

"Nincs elvi akadálya", hogy a szennyezéssel együtt adják el az Illatos úti telepet

A Bentley felfrissítette a világ leggyorsabb divatterepjáróját, a biturbó W12-es Bentaygát

A Bentley felfrissítette a világ leggyorsabb divatterepjáróját, a biturbó W12-es Bentaygát

Idén is sok család vesz fel hitelt a tanévkezdés miatt

Idén is sok család vesz fel hitelt a tanévkezdés miatt