Felmerült Bokros Lajos neve is: ő egyszer már kihúzta az országot a csávából. Sokan vádolják őt még ma is az emberek elszegényítésével, ám az igazság az, hogy a Bokros-csomag néven elhíresült stabilizációs program révén állt meg 1995-96-ban az ország eróziója, és indult be a gazdaság gyors növekedése, ami még a Fidesz-kormányzás első éveiben is tartott. Azon persze lehet vitatkozni, hogy az irreális jövedelembevallások országában mennyire volt indokolt a tandíjak bevezetése, az állampolgári jogon járó szociális kedvezmények célzott juttatásokra való átalakítása, különösen e lépések tálalása.

Bokros körül mindenesetre megfagyott a levegő, és a szocialisták úgy tudtak megszabadulni a számukra terhessé vált, szókimondó minisztertől, hogy ellenállásba alig ütköztek. Azóta pedig lényegében csendben asszisztálnak Bokros ördögként való ábrázolásához. Pedig azt, hogy a 98-as választásnak esélyesként vágott neki az MSZP, elsősorban egykori "népnyúzó" pénzügyminiszterének köszönhette. Bokros bizonyos érdemeit korábban - mielőtt még a jobboldalon kötelező gyakorlattá vált a "bokrosozás" - olyan vezető fideszes gazdaságpolitikusok is elismerték, mint Varga Mihály későbbi pénzügyminiszter.

Bokros – mint különböző cikkeiből, a kereskedelmi rádióknak adott interjúiból kiderül - azóta már levonta kommunikációs baklövéseinek tanulságait. Jobbító szándékait, programját a nyilvánosság elé kell tárnia, máskülönben nem remélhet széleskörű támogatást. A forintválság nyomán sokan őt szeretnék látni a pénzügyminiszteri székben. De nem valószínű, hogy elvállalna olyan pozíciót, ami a gazdaságpolitika irányítását nem, legfeljebb ismét csak a balhé elvitelét tenné lehetővé számára. A szocialista párt alapos renoválást vett tervbe. Minden szempontból jó lenne, ha olyan személyben gondolkodnának, aki valódi alternatívát kínálhat a cserbenhagyott választóknak.