A támogatási rendszer alapelvei: a magyar- és a magyar részvétellel készülő - filmalkotások számának növelése, a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele, az alkotások elkészülésének és azok közönséghez való eljutásának biztosítása, a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelő arányának megteremtése, az iparágban fellelhető források mozgósítása, a mozgóképipari befektetések ösztönzése, a határon túli magyar filmkultúra értékeinek megőrzése és új értékek létrehozásának elősegítése.



A törvény hatálya a magyar, illetve magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki. A jogszabály a Magyar Mozgókép Közalapítvány feladatai között határozta meg a közvetlen költségvetési támogatások, valamint egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének működtetését.



A közalapítvány minden év február 28-ig közzéteszi a Kulturális Közlönyben, illetve egyén szükséges módon nyilvánosságra hozza a tárgyévre vonatkozó pályázati tervezetét, meghatározva, hogy az adott évben milyen mozgóképszakmai célokat, milyen keretösszegben kíván támogatni. Minden év március 31-ig köteles a kulturális miniszter számára értékelést készíteni az előző esztendőben nyújtott támogatások hasznosulásáról.



A közalapítvány kezelő szerve a kuratórium, elnökét és tagjait az alapítók jelölik, és a kormány jóváhagyásával a miniszter nevezi ki. Megbízatása 3 évre szól. A törvény kimondja: a miniszter a mozgóképszakma támogatását szolgáló állami és az audiovizuális iparból igénybe vehető források összehangolása érdekében létrehozza a Mozgókép Koordinációs Tanácsot, mint konzultatív testületet. A tanács hatáskörébe tartozik a mozgóképszakmai támogatásokat nyújtó pályázatok összehangolása.



A törvény rögzíti a mozgóképszakma közvetlen támogatásának típusait. Ezek szerint szelektív, normatív és strukturális támogatás nyújtható. A mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatok ellátására a törvény kimondja a Nemzeti Filmiroda felállítását. Feladatai közé tartozik például a forgalomba kerülő filmalkotásoknak a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében meghatározott kategóriákba sorolása. A Nemzeti Filmiroda hozza létre és működteti a korhatár bizottságot. Élén az igazgatót a miniszter pályázat útján nevezi ki és menti fel, a kinevezés időtartama öt év.



A nemzeti filmvagyon védelmével foglalkozó paragrafus kimondja: a Magyar Nemzeti Filmarchívum a minisztérium irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szerv. A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog a filmarchívumhoz kerül. A nemzeti filmvagyonba tartozó alkotások eredeti negatív példányai, illetve ennek hiányában a filmalkotások legalább egy műpéldánya a filmarchívum tulajdonát képezik. A törvény szabályozza az art mozivá minősítés, valamint a moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit is. (MTI)