Az óriási mértékben megugrott, 1,6 milliárd forintot is elérő lakáshitel-állományhoz kapcsolódó támogatások a tervezettet meghaladó mértékben terhelték a költségvetést – hangsúlyozta Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkára az ülésen. Elmondta, a lakáshitelek szigorítása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a költségvetés egyensúlya visszaálljon. A kormányzat számítása szerint a 2003-as évben odaítélt nyolcvan milliárd forintos támogatás a szigorítások nélkül 2004-ben a duplájára nőtt volna.

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a lakásra vágyóknak komoly fejtörést okozhat a kényszerűségből egyre takarékosabbá váló állam. Hiszen a korábbi öt, illetve hat százalékos kölcsön után igencsak kellemetlen szembesülni a jelenlegi nyolcszázalékos kamattal új ingatlanvásárlás esetén, míg használt ingatlanok esetében 9,6 százalékra kúszott a kölcsön mértéke. Azonban ezzel még nincs vége az új rendszer kínálatának. A módosult támogatás mértéke a hosszú lejáratú állampapírok aktuális hozamához illeszkedik. Ennek eredményeként havonta változhatnak az új kölcsön hozzájutásának feltételei. A kamatszínvonal emelkedése vagy csökkenése fogja meghatározni, hogy mikor járunk jól, s mikor rosszabbul a hitelfelvétellel.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló módosító kormányrendelet a bankokat is új kihívások elé állítja. Előrejelzések szerint csökkeni fog a kereslet a drágább hitelek iránt. Ezért az ügyfelek meghódításáért máris több pénzintézet hirdette meg akcióit. Így van, ahol nem kell hitelbírálati díjat fizetni, máshol egyszerűsített kezelési költségekkel várják az ügyfelet. A Földhitel- és Jelzálogbanknál évi 1,5 és 2,5 százalék között mozog a kezelési költség, míg az OTP-nél, a CIB-nél, a Budapest Banknál és a Kereskedelmi és Hitelbanknál évi két százalék, a Postabanknál évi 2,04 százalék, az Általános Értékforgalmi Banknál pedig évi 2,5 százalékot tesz ki. Többek között érdemes odafigyelni a jelentős kamatkülönbségekre, amelyek a bankok lakáshitel-konstrukcióiban mutatkoznak.

Szakértők szerint amennyiben stabilabb lesz a magyar gazdaságpolitika, a támogatott lakáskölcsönök alakulása is kiszámíthatóbb lesz. Eszerint az új és használt lakásra vágyóknak érdemes lenne várni a hitelfelvétellel. Hiszen ha az MNB kamatai csökkenek – jelenleg változatlan az alapkamat--, akkor a támogatott hitelekért is kevesebbet kell majd fizetni.

Egy nemrég végzett felmérés adatai szerint a lakásár és a jövedelem közötti olló az elmúlt évben tovább nyílt. Az árak megháromszorozódtak, míg az átlagjövedelmek csak 60-70 százalékkal növekedtek – mondotta el a hvg.hu-nak Hegedűs József, a Városkutató Kft. ügyvezető igazgatója. Hegedűs elmondta, hogy az EU-csatlakozás után bizonyos részpiacokon elképzelhető nagymértékű emelkedés, de az egész rendszerben valószínűtlen a hirtelen lakásár-növekedés.

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a fiatalok milyen eséllyel indulnak annak a célnak elérésében, hogy megvásárolják első lakásukat. Az eredmény igencsak lehangoló: a megkérdezettek háromnegyedének adott csak a lehetőség, hogy önerőből vagy akár szülői támogatással lakáshoz jusson – ismertette az ügyvezető igazgató. „A lakástámogatási hitelekkel azokat kellene segíteni, akik önerőből képtelenek megoldani lakásproblémáikat.” Ezzel szemben ha az előző rendszert vizsgáljuk, éppen az ellenkezője igaz. Tegyük fel, hogy az, aki 30 milliós hitelt vett föl - aminek mellesleg a havi törlesztése 300 ezer fölött van- mennyi a valószínűsége, hogy egy pályáját kezdő fiatalról van szó? Nem beszélve arról, hogy olyanok is felvehették, akiknek több lakásuk is volt. Többnyire nem lakáscélú, hanem megtakarítás jelegű hitelként. Érthető tehát, hogy a lakáshitel-rendelet ebben a formában nem tartható fenn. „Megoldásként olyan célzott programokat kell kiépíteni, amelyek ténylegesen az első lakáshoz jutókat segítik” – tette hozzá Hegedűs.