A magyar általános iskolások 5,8 százaléka tanul fogyatékosok számára fenntartott intézményekben vagy osztályokban, túlnyomó többségük enyhe fokon értelmi fogyatékosoknak létrehozott „kisegítőkben”. A közoktatás hátsóudvarának számító oktatási forma a gyakorlatban elsősorban az elkülönítést szolgálja; minden ötödik cigány gyerek kisegítőbe jár.

A hetvenes évektől oktatáskutatók, pedagógusok és szociológusok sora hívta fel a figyelmet arra, hogy a kisegítőbe – vagy ahogy akkoriban a köznyelv hívta a „gyogyóba” – nagy számban kerülnek nem értelmi fogyatékosok is. Az elkülönítésük valódi oka legtöbb esetben a gyerekek cigány származása, a középosztályitól eltérő szociokulturális helyzete volt, és hátterében a közoktatás rugalmatlansága, valamint a pedagógiai módszerek hiányosságai álltak.

A rendszerváltást követően az oktatási kínálatot érintő pozitív változások nem érintették a kisegítőt, sőt a nebulók mind nagyobb arányban kerülnek ide. Az Oktatáskutató Intézet 2001-ben publikált vizsgálata szerint miközben 1990 és 1999 között kétszázezerrel csökkent az általános iskolások száma, addig a kisegítő tagozatokon járóké 1700-zal nőtt. Igaz ugyan, hogy tavaly a 1990-es szintre csökkent a kisegítős tanulók létszáma, de még mindig 404 normál általános iskolában oktatnak kisegítő tagozaton. Az idei tanévben a 908 ezer általános iskolás közül 53 ezer (testi és szellemi) fogyatékost regisztráltak, a tanulók 5,8 százalékát. Európában ez 2,5–3 százalék között változik országonként. A különbség elsősorban az enyhe fokon értelmi fogyatékosok nagy számából adódik, idén majdnem 31 ezer gyerek tanul kisegítőben (az összes tanuló 3,3 százaléka).

A kisegítő a cigányok oktatási elkülönítésének egyik intézményes eszköze is. A tavalyi reprezentatív cigány kutatás szerint minden ötödik cigány gyerek kisegítőbe jár. Megbízható becslések pedig a cigány tanulók arányát a kisegítősök között 50–60 százalékra becsülik.

A Fogyatékosok vagy „mások” címmel konferenciát rendeztek az enyhe fokon értelmi fogyatékosokat oktató speciális oktatási intézményekbe vagy osztályokba kerülő hátrányos helyzetű, elsősorban roma gyerekek problémáiról. A tanácskozáson Havas Gábor szociológus ismertette az Oktatási Minisztérium (OM) 380 kisegítő tagozatán végzett kutatás előzetes adatait. A vizsgálat megállapította, hogy a kisegítők személyi és tárgyi feltételei rosszabbak, mint a normál tagozatokon, és sokkal rosszabbak, mint ahogy azt a gyerekek után járó emelt állami normatíva, illetve a fogyatékosokkal szembeni emelt pedagógiai elvárások indokolnák. Az eltérő tantervű osztályokban tanítóknak csak a 27 százaléka rendelkezik gyógypedagógusi oklevéllel, míg a kisegítőt működtető iskolák 30 százalékában egyáltalán nincs gyógypedagógus végzettségű nevelő. Havas szerint az érintett iskolák többségében nem is tulajdonítanak túlzott jelentőséget a szakmai kompetenciák megszerzésének. Viszont tetten érhető körükben a felelősség-elhárítás, a problémákért elsősorban a külső körülményeket, társadalmi problémákat, a családokat teszik felelőssé. A kutatásban megkérdezték a pedagógusokat, mit gondolnak arról, hogy az iskolájukban magasabb a fogyatékosok aránya, mint az országos átlag. A válaszoknak csak a 16 százalékában szerepelt a rossz szociális helyzet magyarázatként, miközben a tanulóik 89 százalékát minősítették hátrányos helyzetűnek.

A felmérésből az is kiderül, hogy az osztályösszevonások sok esetben meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket, tehát a három osztályt. A kisegítők 27 százalékában négy vagy annál is több osztályt vontak össze, kilenc iskolában mindjárt nyolcat.

Az általános iskolák eltérő tantervű tagozatainak működését azon is lemérhetjük, hogy a tanulói közül hányat helyeznek vissza normál osztályba, illetve hányat mentenek fel rendszeres iskolába járás alól. Az elmúlt öt évben 380 iskolában mindössze 173 tanuló jutott vissza a normál oktatásba, míg összesen 921 iskolaköteles korú tanulót mentettek fel iskolába járás alól.

A továbbtanulási eredmények hasonlóan elszomorítóak: a vizsgált tagozatokon az utóbbi három tanévben végző 2635 tanuló közül 55-öt vettek fel érettségit adó középiskolába, gimnáziumba vagy szakközépiskolába. Ez a végzősök két ezreléke. Míg a tovább nem tanulók, illetve a gyakorlatilag csak gyerekmegőrző funkciót betöltő speciális szakiskolába került diákok aránya 63 százalék. Havas Gábor előadásában azt is hozzátette: nem csak az arányok nagyon rosszak, „de még minimális javulási tendencia sincsen, pedig a teljes iskolai népesség továbbtanulási arányai egyre javulnak.”

A kisegítősök magas arányáért többen a szegénység, a cigányellenes diszkrimináció és a közoktatás általános problémái mellett a gyerekek korai fejlesztésének hiányát nevezik meg. Az OM felmérése szerint a kisegítőbe tanuló gyerekek egynegyede egyáltalában nem, ötödük csak egy évig járt óvodába.

Az állam felelősségéről élénk vita bontakozott ki a konferencián. A hozzászólók többsége egyetértett abban, hogy a helyi közösségek a kirekesztés felszámolását többnyire nem támogatják. Szőke Judit, az OM országos oktatási integrációs hálózatának vezetője szerint a Medgyessy-kormány működése alatt a jogszabályi környezet jelentősen átalakult, a fogyatékossá-nyilvánítás eljárását szigorították, és normatíva-emeléssel is serkentik a szegregáció csökkentését.

Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke szerint a minisztérium kezdeményezései semmit sem oldanak meg, és hasonló eredményhez vezethetnek majd mint a cigány felzárkóztató oktatás után járó normatíva 1997-es bevezetése, amely – mint fogalmazott – legalizálta és premizálta a cigány gyerekek iskolai elkülönítését, a cigányosztályok létrehozását. Véleménye szerint a beiskolázási körzetek eltörlése, a szabad iskolaválasztás bevezetése „jóvátehetetlen bűn volt a magyarországi cigányokkal szemben”, és 8-10 évre mindenképpen vissza kellene őket állítani, hogy a szegregáció csökkenhessen. Többen azonban úgy vélték, az iskolai körzetek felállítása csak kevés helyen hozhatna javulást, mert a romák nagy többsége szegregáltan él, így a lakhelyhez kötött beiskolázás csak egyszerűsítené a helyi társadalmak szegregációs gyakorlatán. A közoktatási és önkormányzati rendszer végletes elaprózottsága pedig továbbnehezíti az állami beavatkozást.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Korcsolyapálya épül a Récsei Center helyén Zuglóban

Korcsolyapálya épül a Récsei Center helyén Zuglóban

Megszabadult a Banksy-graffititől a frusztrált garázstulaj

Megszabadult a Banksy-graffititől a frusztrált garázstulaj

Nem az a megdöbbentő, hogy mennyit nyert Mészáros a közbeszerzéseken – hanem az, hogy honnan kapja a pénzeket

Nem az a megdöbbentő, hogy mennyit nyert Mészáros a közbeszerzéseken – hanem az, hogy honnan kapja a pénzeket

A tüntetés alatti lezárásokra figyelmeztet a BKK

A tüntetés alatti lezárásokra figyelmeztet a BKK

Most szembesülnek a magyar városok a fideszes világ hátrányaival

Most szembesülnek a magyar városok a fideszes világ hátrányaival

Fellőtték a műholdat, ami mesterséges hullócsillagokat enged majd ki magából

Fellőtték a műholdat, ami mesterséges hullócsillagokat enged majd ki magából