Tetszett a cikk?

A Btk. módosítása szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát – döntött az Alkotmánybíróság. Mádl Ferencnek igaza lett.

Alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, az Országgyűlés által április 5-én elfogadott, ki nem hirdetett törvény – mondta ki az Alkotmánybíróság a hétfőn Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozatában.



Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a testülethez előzetes normakontrollért. A egyhangúlag meghozott határozat kimondta, hogy a normaszöveg több rendelkezése is az alaptörvénybe ütközik. Az indokolás szerint ezen rendelkezések visszaható hatályúak, nem biztosítanak a végrehajtásukhoz való felkészülésre megfelelő időt, továbbá olyan felhatalmazást tartalmaznak, amely alapján fizetési kötelezettséget rendelet határoz meg, holott ilyen természetű kötelezettséget csak törvény írhat elő.



A kifogásolt jogszabály a meghatározott mezőgazdasági termékek tekintetében az érintett piaci szereplők számára előírta készleteik felmérését, ha pedig a piaci szereplő többletkészlettel rendelkezik, az után a központi költségvetésnek díjat, tehát egyfajta adót kellett volna fizetnie.



Az államfő indítványa alapján az alkotmányossági vizsgálat nem az Európai Uniónak a kifogásolt törvény alapját képező szabályaira vonatkozott, hanem az Európai Unió rendeleteinek végrehajtására megalkotott magyar jogi szabályozásra.



http://www.csaladfa.hu/linkgyujtemeny.htmAlkotmánysértőnek mondta ki az Alkotmánybíróság egyhangú ítéletében a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítását is.



Az Országgyűlés múlt év december 8-án változtatta meg a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét és a rendelkezést kiegészítette egy új, becsmérlési tényállással. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök szintén alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért a törvényt nem írta alá, hanem annak előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.



A testület indokolása szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a büntető törvénykönyvbe iktatott új, becsmérlési tényállás is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

(MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Porsche-verő divatterepjáró lett az új VW Tiguan R

Porsche-verő divatterepjáró lett az új VW Tiguan R

Rossz szokásokon innen és túl – mikortól beszélünk függőségről? (Interjú dr. Petke Zsolttal)

Rossz szokásokon innen és túl – mikortól beszélünk függőségről? (Interjú dr. Petke Zsolttal)

Ursula von der Leyen: Vétó helyett az Európai Bírósághoz forduljanak a magyarok és a lengyelek

Ursula von der Leyen: Vétó helyett az Európai Bírósághoz forduljanak a magyarok és a lengyelek