A gyerekekre óvodáskorukban hatnak a legintenzívebben a reklámok: ekkor már felismerik a hirdetéseket, de nincsenek tisztában azzal, hogy ezek nem mesefilmek. A reklámok általános hatása az iskoláskorban gyengül. Hét-tíz éves korú gyerekek már néha kétkednek a hirdetések igazságában. A serdülőkor kezdetétől a kamaszok felismerik a reklámok valódi szándékát és észreveszik, hogy a hirdetések információtartalma torzított – írja cikkében Fekete Zita, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület oktatási bizottságának tagja.



Érdekes kezdeményezés az a tanóra, melynek keretében megtanítják a diákokat arra, hogyan igazodjanak el a reklámok világában. „Azt is nyilvánvalóvá kell tennünk a diákok számára, hogy a hirdetéseknek jelentős szerepe van a kereskedelmi televíziós csatornák fenntartásában és ez az egész műsorpolitikát meghatározza.” - írja Fekete Zita.



Minél inkább megismerik a gyerekek a reklám mechanizmusát, annál kritikusabban nézik. Nem árt, ha tudják, hogy melyek a televíziós hirdetések leghatásosabb eszközei, mint például a hangeffektusok, zenei elemek, színes, mozgalmas jelenetek, gyors akciók, vágások, poénok, ritmikus verses szövegek.



Kinterné Elek Mária egyik alaptanulmányában, amelynek címe: „A hatáskeltés eszközei a hirdetésekben” - mélyebb pszichológiai okokra is rávilágít. A reklámkészítés egyik alapfogása például, hogy bűntudatot érezzünk, ha nem használjuk a terméket. Szívesen szerepeltetnek szakértőket a filmkészítők, akik garantálják a termék minőségét. Biztos sikerre számíthat az a reklám, amelyben szép, fiatal nőket, sármos férfiakat, bájos gyerekeket, édes csecsemőket és ennivaló állatokat mutatnak be. Egyre gyakrabban használnak fel műalkotásokat, annak látszatát keltve, hogy a bemutatott termék vagy szolgáltatás is olyan maradandó értéket képvisel, mint egy műalkotás.



(MTI)