- Soha nem kutattam a világégésben meghalt öcséim után - mondja a 83 éves ügyvéd, Ádám György. - Az viszont felháborít - teszi hozzá -, hogy egyesek kozmetikázzák a magyarok részvételét a holokausztban, illetve elhallgatnak bizonyos történelmi tényeket. Ádám Györgyöt 23 éves korában deportálták a fővárosból.



Kőszegen, a volt városi téglagyár területén ma emlékmű hirdeti, hogy egykoron itt állt a kőszegi munkaszolgálatos tábor. Ádám György azonban mindezt történelemhamisításnak tartja. - Kőszegen több ezer embert értelmetlenül dolgoztattak halálra; a legyengült, beteg munkaképteleneket vagy lelőtték, vagy gázzal végeztek velük – állítja a Népszabadságnak. Szerinte a városban - a nyilasok segítségével - haláltábort működtettek a németek.



A lágerbe zárt zsidók és őreik létszáma - az élelmiszerjegyek alapján - mintegy nyolcezer lehetett. A kényszermunkások táborait és munkahelyeit német SA őrség, osztrák idős volkssturmisták (ún. népfelkelők), fegyveres magyar nyilaskeresztes suhancok és kirendelt helyi diákleventék felügyelték.



A nehéz fizikai munka, a rossz életkörülmények, valamint az éhezés miatt egyre többen haltak meg vagy betegedtek meg. December második felében a tábor parancsnoka három barakkot szigeteltetett le, ahol az elgyengült, beteg embereket elgázosították.



A hullaszállító brigádok a csonttá és bőrré soványodott, eltorzult testeket nagy gödrökbe hordták. Ádám György saját szemével látta, hogy még élőket is vetettek a halottak közé. - Akadt, aki a hullagödörben talán még egy-két óra hosszat mozgott, hörgött. Aztán elhallgatott ő is.



- Számos tény és adat bizonyítja, hogy a kőszegi munkatáborokban a Vernichtung durch Arbeit, vagyis "a megsemmisítés munkával" náci gyakorlata érvényesült - nyilatkozta a Népszabadságnak Szita Szabolcs történész. Ismeretei szerint a sörgyári tábor Bauer nevű parancsnoka a kiürítéskor szigetelt fogolybarakkokban legkevesebb 72 legyengült magyar zsidó férfira bocsáttatott feltehetőleg ciángázt, ettől nagyobb részük megfulladt. A túlélőkkel golyó végzett.



A szemtanú visszaemlékezései szerint a táborban egy hónapig működött először három, majd az egyik meghibásodása miatt "csak" két gázkamra.



Az 1945-1946. évi exhumációs adatok alapján a táborlakók közül körülbelül 2500 ember vesztette életét. Azóta újabb maradványok, feltehetően kényszermunkások csontjai kerültek elő a térségből.



Karsai László holokauszt-kutató a hvg.hu-nak elmondta, Szita Szabolcs 25 év alatt aprólékos munkával tárta fel a Kőszegen történteket. Kollégájának sikerült annak is a nyomára bukkanni, hogy három helyi svábot zsidómentés miatt végeztek ki a nyilasok. Másik, a kőszegihez hasonló, gázzal is gyilkoló tábor nem működött Magyarország területén.