Dávid Ibolya: a Fidesz ne avatkozzon be az MDF belügyeibe! (TELJES LEVÉL)
Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke pénteken a hvg.hu-hoz is eljuttatott nyílt levélben szólította fel Orbán Viktort arra, hogy a volt miniszterelnök és a Fidesz ne avatkozzon be az MDF belügyeibe. A nyílt levelet az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
Dr. Orbán Viktor úrnak, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökének
Tisztelt Elnök Úr!
Az elmúlt két évben kedvezőtlen folyamatokat indultak meg a magyar politikában. A jobboldali, konzervatív választópolgárok egyre tanácstalanabbul szemlélik mindazt, ami a politika jobboldalán történik. Mára ez a folyamat olyan ponthoz érkezett, amikor minden, magát jobboldalinak valló politikusnak, politizáló közösségnek és választópolgárnak el kell gondolkoznia a magyar konzervatív politika jövőjéről.
Ön nemrégiben kijelentette, hogy nincs értelme a jobb- és baloldali felosztásnak. Ezzel szemben én úgy ítélem meg, hogy a konzervativizmus, a jobboldaliság olyan, évszázados hagyományokban gyökerező elvek és értékek összessége, olyan szemléletmód és világlátás, amely sokkal inkább alkalmas a magyar nemzet jövőjének pozitív alakítására, mint a baloldali vagy liberális ideológiákon alapuló politikák.
Megítélésem szerint egy jobboldali párt nem fordulhat szembe a konzervatív értékekkel, és nem működhet együtt vállalhatatlan közéleti szereplőkkel. A jobboldali szavazók nem értik, hogy egy magát jobboldalinak valló párt miért folytat egyre inkább baloldali politikát. Nem értik, hogy az Ön pártja miért fordul szembe a magántulajdonnal, miért nem mond nemet a Parlamentben a baloldali kormány programjára, miért tűri meg sorai között és szellemi holdudvarában a kádári diktatúrával együttműködőket, és miért vállal közös akciókat a kommunista Munkáspárttal. Ez a politika joggal kelt zavart a választókban, és joggal tölti el aggodalommal a jobboldali választókat.
Megítélésem szerint egy jobboldali párt sosem fordulhat szembe a jogállamisággal, az alkotmánnyal, de még az íratlan demokratikus szabályokkal sem. Ezek tisztelete a konzervativizmus legbensőbb lényege. Az Ön pártja azonban számtalan esetben bojkottálta a jogállamiságot, a demokratikus intézményeket. Érthetetlen módon akadályozták az új alkotmánybírák kinevezését, az Állami Számvevőszék alelnökeinek megválasztását, vagy a közszolgálati Duna TV új elnökének kijelölését. A közszolgálati Magyar Televízió kuratóriumának alakításakor a Magyar Demokrata Fórum az utolsó pillanatig kérte az Ön pártját, hogy jelöljenek kurátorokat. Miután ez nem történt meg, a Magyar Demokrata Fórum a törvényesség érdekében élt a jogszabály adta jogával és jelölte a megfelelő számú ellenzéki kurátort. Ezek után méltatlan támadások érték pártunkat, mert a törvényes állapotok megteremtését fontosabbnak tartotta a politikai dacoskodásnál.
Egy konzervatív politikus tiszteli a hagyományokat, az íratlan demokratikus szabályokat. Különösen, ha azokat az íratlan szabályokat Antall József teremtette meg a Parlamentben. A 15 éves magyar demokrácia történetében példátlan módon azonban az Ön pártjának képviselői több bizottságban megakadályozzák, hogy a Magyar Demokrata Fórumból kilépett vagy kizárt képviselők helyét újra a Magyar Demokrata Fórum politikáját képviselő politikusok töltsék be. 2004. október 25-én szavazásra tette föl a Ház az MDF javaslatát, miszerint ahol nincs tagunk parlamenti bizottságban, oda delegálunk. A Fidesz-MPSZ nem vett részt semmilyen formában a szavazásban csak azért, hogy gátolja, hogy az MDF alkotmányosan tudjon működni. Íratlan szabály a rendszerváltozás óta, hogy egymás javaslatait bizottsági helyekre, országgyűlési tisztségviselői posztra nem akadályozzuk. Ha a kormánypártok az Ön pártjának logikáját követnék, akkor egyszerű szavazással megfoszthatnák a legtöbb ellenzéki képviselőt bizottsági posztjától. Ez viszont - ebben talán egyetért velem - a parlamentarizmus végét jelentené.
Egykori szövetségünk újraéledését nemcsak az Ön és pártjának újdonsült, a konzervatív elvekkel és értékekkel ellentétes politikai irányváltása akadályozza. Súlyosan antidemokratikus, és a konzervatív oldalt gyengítő politikának tartom azt, hogy Ön a Magyar Demokrata Fórum erőszakos megszüntetésére, beolvasztására, a kétpárti (MSZP-Fidesz-MPSZ) áldemokráciára törekszik.
Ön és párttársai többször emlegették a nyilvánosságban, hogy stratégiai szövetségesként tekintenek a Magyar Demokrata Fórumra. A valóságban ezzel szemben a "kis gömböci", azaz "aki nincs bennünk (a szövetségben), az ellenünk van" logika szerint bántak pártunkkal. A Békejobb kezdeményezés megsemmisítése a 2002-es választási vereséghez vezetett. De úgy tűnik, tanulóleckének egy bukás kevés volt.
2002-ben az Ön pártja meg kívánta akadályozni, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak önálló képviselőcsoportja legyen az Országgyűlésben. Miután ez nem sikerült, az "uniópárt vagy pártunió" ötletével, majd a kettős párttagság meghirdetésével támadta meg a Magyar Demokrata Fórumot.
Az egypárti ellenzék megteremtése látványos kudarcot vallott 2004-ben. Habár Ön többször kijelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórumra nem szabad szavazni, az európai parlamenti választáson a magyar választópolgárok egyértelművé tették: szükség van az önálló MDF-re, szükség van a jobboldali, konzervatív politika hiteles képviseletére.
Pokorni Zoltán a FIDESZ alelnöke korábban azt mondta: ha az 5 százalékos támogatottságot eléri a Magyar Demokrata Fórum, Orbán Viktornak változtatnia kell politikáján. Vártam a változást, ehelyett azonban újabb nemtelen támadások indultak a Magyar Demokrata Fórum ellen - ezúttal már a párton belüli "belső ellenzék" aktivizálásával. A sajtó alapítványok közötti furcsa pénzmozgásokról cikkezik, a jobboldali média megmondóemberei, a "Fidesz vasöklei" lecsapnak mindenkire, lejárató kampányt folytatnak mindenkivel szemben, aki az önálló MDF híve.
Tisztelt Elnök Úr!
Az, hogy Ön és pártja "harmadikutas", szociáldemokrata politikát kíván a jövőben folytatni, az a Fidesz-MPSZ belügye. A Magyar Demokrata Fórum kész arra, hogy önállóan, egyedül képviselje a modern konzervatív politikát, a jobboldali választók akaratát és érdekeit a Parlamentben. Az, hogy Ön úgy véli, a legtöbb szavazatot akkor szerzi meg pártjának, ha szembefordul a konzervatív értékekkel, ha elfogadja a kormány száz napos kampányprogramját, ha hadat üzen a magántulajdonnak és a külföldi befektetőknek, és együttműködik a munkás párttal, az az Ön felelőssége. A választók majd ítéletet mondanak. Az azonban már a Magyar Demokrata Fórum ügye, ha egy párt kívülről, nemtelen eszközökkel próbálja tönkre tenni. Felszólítom, hogy Ön és pártja hagyjon fel a Magyar Demokrata Fórum belügyeibe való beavatkozással!
A Magyar Demokrata Fórum akár egyedül, akár szövetségben mindent megtesz a magyar konzervatív politika jövőjéért. A Magyar Demokrata Fórum nélkül azonban a konzervatív politikának nincs jövője.
Tisztelt Elnök Úr!
Az MDF világosan látta (volt rá példa elég), hogy mi történt azokkal a pártokkal, akik a Fidesz "barátságát" közelségét választották.
Ebből a Magyar Demokrata Fórum nem kért.
A kettős tagság által kínált nyitott pártélet, a közös EU lista felajánlása, ezért nem hogy közeledésre, de sokkal inkább óvatosságra intett bennünket. És arra, hogy magunkban higgyünk. Átléptük az 5 százalékot, európai párt lett a Magyar Demokrata Fórum.
A "merjünk nagyok lenni" ideát követve kongresszust hívtunk össze, hogy a következő, a 2006-os választásokra minden szempontból megteremtsük a feltételeket az újabb sikeres és önálló megmérettetéshez.
Elismerem, hogy az Ön elképzeléseit ez a helyzet joggal zavarhatta. Nem azért, mert egy nagyobb pártot nehezebb "bekapni". Volt már nagy is, kicsi is az elfogyasztottak között. Inkább azért, mert elszokott az ellenkezéstől.
Az MDF frakciója körül kialakult helyzet nem az MDF belső nézeteltéréseiről szól. Arról szól, hogy a többpárti parlamenti demokrácia alapjai megkérdőjelezhetőek-e? Arról szól, hogy lehet-e egy helyzetével visszaélő maroknyi kisebbségnek - egy másik párt ügynökeiként - túszként kezelni saját pártját. Arról szól, hogy az Ön bizalmi embere, Várhegyi Attila stratégiai tanácsadója a Lakitelek Munkacsoportnak.
Akinek a másik párt bedarálása a célja, ne beszéljen barátságról. Aki erővel akar pártot szerezni, ne csodálkozzon, ha kosarat kap.
A frigy alapja nem az erőszak. Aki az áhított kézfogó előtt "lenyúlja" a kinézett ara féltett családi kincseit, az miért lepődik meg azon, ha nem veszik jó néven a közeledését.
Aki hozzászokott ahhoz, hogy előbb utóbb, ha kell minden áron, bekebelezi, amit akar, az ne feledkezzen meg a mese tanulságos befejezéséről:
"Odamegy a kisgömböc a kis kanászgyerekhez is, s azt mondja neki: - Már három lányt apjostól-anyjostól, meg egy csoport kaszás embert, egy regement katonával együtt bekaptam, hamm, téged is bekaplak!
Hanem amint be akarta kapni, a bécsi bicska megakadt a kisgömböc szájában, az aztán kihasította. Csak úgy özönlött ki belőle a sok katonaság meg a sok ember. Azután ment mindenki a maga dolgára, a kisgömböcöt pedig otthagyták az árokparton kirepedve."
Budapest, 2004. október 29.
Tisztelettel: Dávid Ibolya
Tisztelt Elnök Úr!
Az elmúlt két évben kedvezőtlen folyamatokat indultak meg a magyar politikában. A jobboldali, konzervatív választópolgárok egyre tanácstalanabbul szemlélik mindazt, ami a politika jobboldalán történik. Mára ez a folyamat olyan ponthoz érkezett, amikor minden, magát jobboldalinak valló politikusnak, politizáló közösségnek és választópolgárnak el kell gondolkoznia a magyar konzervatív politika jövőjéről.
Ön nemrégiben kijelentette, hogy nincs értelme a jobb- és baloldali felosztásnak. Ezzel szemben én úgy ítélem meg, hogy a konzervativizmus, a jobboldaliság olyan, évszázados hagyományokban gyökerező elvek és értékek összessége, olyan szemléletmód és világlátás, amely sokkal inkább alkalmas a magyar nemzet jövőjének pozitív alakítására, mint a baloldali vagy liberális ideológiákon alapuló politikák.
Megítélésem szerint egy jobboldali párt nem fordulhat szembe a konzervatív értékekkel, és nem működhet együtt vállalhatatlan közéleti szereplőkkel. A jobboldali szavazók nem értik, hogy egy magát jobboldalinak valló párt miért folytat egyre inkább baloldali politikát. Nem értik, hogy az Ön pártja miért fordul szembe a magántulajdonnal, miért nem mond nemet a Parlamentben a baloldali kormány programjára, miért tűri meg sorai között és szellemi holdudvarában a kádári diktatúrával együttműködőket, és miért vállal közös akciókat a kommunista Munkáspárttal. Ez a politika joggal kelt zavart a választókban, és joggal tölti el aggodalommal a jobboldali választókat.
Megítélésem szerint egy jobboldali párt sosem fordulhat szembe a jogállamisággal, az alkotmánnyal, de még az íratlan demokratikus szabályokkal sem. Ezek tisztelete a konzervativizmus legbensőbb lényege. Az Ön pártja azonban számtalan esetben bojkottálta a jogállamiságot, a demokratikus intézményeket. Érthetetlen módon akadályozták az új alkotmánybírák kinevezését, az Állami Számvevőszék alelnökeinek megválasztását, vagy a közszolgálati Duna TV új elnökének kijelölését. A közszolgálati Magyar Televízió kuratóriumának alakításakor a Magyar Demokrata Fórum az utolsó pillanatig kérte az Ön pártját, hogy jelöljenek kurátorokat. Miután ez nem történt meg, a Magyar Demokrata Fórum a törvényesség érdekében élt a jogszabály adta jogával és jelölte a megfelelő számú ellenzéki kurátort. Ezek után méltatlan támadások érték pártunkat, mert a törvényes állapotok megteremtését fontosabbnak tartotta a politikai dacoskodásnál.
Egy konzervatív politikus tiszteli a hagyományokat, az íratlan demokratikus szabályokat. Különösen, ha azokat az íratlan szabályokat Antall József teremtette meg a Parlamentben. A 15 éves magyar demokrácia történetében példátlan módon azonban az Ön pártjának képviselői több bizottságban megakadályozzák, hogy a Magyar Demokrata Fórumból kilépett vagy kizárt képviselők helyét újra a Magyar Demokrata Fórum politikáját képviselő politikusok töltsék be. 2004. október 25-én szavazásra tette föl a Ház az MDF javaslatát, miszerint ahol nincs tagunk parlamenti bizottságban, oda delegálunk. A Fidesz-MPSZ nem vett részt semmilyen formában a szavazásban csak azért, hogy gátolja, hogy az MDF alkotmányosan tudjon működni. Íratlan szabály a rendszerváltozás óta, hogy egymás javaslatait bizottsági helyekre, országgyűlési tisztségviselői posztra nem akadályozzuk. Ha a kormánypártok az Ön pártjának logikáját követnék, akkor egyszerű szavazással megfoszthatnák a legtöbb ellenzéki képviselőt bizottsági posztjától. Ez viszont - ebben talán egyetért velem - a parlamentarizmus végét jelentené.
Egykori szövetségünk újraéledését nemcsak az Ön és pártjának újdonsült, a konzervatív elvekkel és értékekkel ellentétes politikai irányváltása akadályozza. Súlyosan antidemokratikus, és a konzervatív oldalt gyengítő politikának tartom azt, hogy Ön a Magyar Demokrata Fórum erőszakos megszüntetésére, beolvasztására, a kétpárti (MSZP-Fidesz-MPSZ) áldemokráciára törekszik.
Ön és párttársai többször emlegették a nyilvánosságban, hogy stratégiai szövetségesként tekintenek a Magyar Demokrata Fórumra. A valóságban ezzel szemben a "kis gömböci", azaz "aki nincs bennünk (a szövetségben), az ellenünk van" logika szerint bántak pártunkkal. A Békejobb kezdeményezés megsemmisítése a 2002-es választási vereséghez vezetett. De úgy tűnik, tanulóleckének egy bukás kevés volt.
2002-ben az Ön pártja meg kívánta akadályozni, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak önálló képviselőcsoportja legyen az Országgyűlésben. Miután ez nem sikerült, az "uniópárt vagy pártunió" ötletével, majd a kettős párttagság meghirdetésével támadta meg a Magyar Demokrata Fórumot.
Az egypárti ellenzék megteremtése látványos kudarcot vallott 2004-ben. Habár Ön többször kijelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórumra nem szabad szavazni, az európai parlamenti választáson a magyar választópolgárok egyértelművé tették: szükség van az önálló MDF-re, szükség van a jobboldali, konzervatív politika hiteles képviseletére.
Pokorni Zoltán a FIDESZ alelnöke korábban azt mondta: ha az 5 százalékos támogatottságot eléri a Magyar Demokrata Fórum, Orbán Viktornak változtatnia kell politikáján. Vártam a változást, ehelyett azonban újabb nemtelen támadások indultak a Magyar Demokrata Fórum ellen - ezúttal már a párton belüli "belső ellenzék" aktivizálásával. A sajtó alapítványok közötti furcsa pénzmozgásokról cikkezik, a jobboldali média megmondóemberei, a "Fidesz vasöklei" lecsapnak mindenkire, lejárató kampányt folytatnak mindenkivel szemben, aki az önálló MDF híve.
Tisztelt Elnök Úr!
Az, hogy Ön és pártja "harmadikutas", szociáldemokrata politikát kíván a jövőben folytatni, az a Fidesz-MPSZ belügye. A Magyar Demokrata Fórum kész arra, hogy önállóan, egyedül képviselje a modern konzervatív politikát, a jobboldali választók akaratát és érdekeit a Parlamentben. Az, hogy Ön úgy véli, a legtöbb szavazatot akkor szerzi meg pártjának, ha szembefordul a konzervatív értékekkel, ha elfogadja a kormány száz napos kampányprogramját, ha hadat üzen a magántulajdonnak és a külföldi befektetőknek, és együttműködik a munkás párttal, az az Ön felelőssége. A választók majd ítéletet mondanak. Az azonban már a Magyar Demokrata Fórum ügye, ha egy párt kívülről, nemtelen eszközökkel próbálja tönkre tenni. Felszólítom, hogy Ön és pártja hagyjon fel a Magyar Demokrata Fórum belügyeibe való beavatkozással!
A Magyar Demokrata Fórum akár egyedül, akár szövetségben mindent megtesz a magyar konzervatív politika jövőjéért. A Magyar Demokrata Fórum nélkül azonban a konzervatív politikának nincs jövője.
Tisztelt Elnök Úr!
Az MDF világosan látta (volt rá példa elég), hogy mi történt azokkal a pártokkal, akik a Fidesz "barátságát" közelségét választották.
Ebből a Magyar Demokrata Fórum nem kért.
A kettős tagság által kínált nyitott pártélet, a közös EU lista felajánlása, ezért nem hogy közeledésre, de sokkal inkább óvatosságra intett bennünket. És arra, hogy magunkban higgyünk. Átléptük az 5 százalékot, európai párt lett a Magyar Demokrata Fórum.
A "merjünk nagyok lenni" ideát követve kongresszust hívtunk össze, hogy a következő, a 2006-os választásokra minden szempontból megteremtsük a feltételeket az újabb sikeres és önálló megmérettetéshez.
Elismerem, hogy az Ön elképzeléseit ez a helyzet joggal zavarhatta. Nem azért, mert egy nagyobb pártot nehezebb "bekapni". Volt már nagy is, kicsi is az elfogyasztottak között. Inkább azért, mert elszokott az ellenkezéstől.
Az MDF frakciója körül kialakult helyzet nem az MDF belső nézeteltéréseiről szól. Arról szól, hogy a többpárti parlamenti demokrácia alapjai megkérdőjelezhetőek-e? Arról szól, hogy lehet-e egy helyzetével visszaélő maroknyi kisebbségnek - egy másik párt ügynökeiként - túszként kezelni saját pártját. Arról szól, hogy az Ön bizalmi embere, Várhegyi Attila stratégiai tanácsadója a Lakitelek Munkacsoportnak.
Akinek a másik párt bedarálása a célja, ne beszéljen barátságról. Aki erővel akar pártot szerezni, ne csodálkozzon, ha kosarat kap.
A frigy alapja nem az erőszak. Aki az áhított kézfogó előtt "lenyúlja" a kinézett ara féltett családi kincseit, az miért lepődik meg azon, ha nem veszik jó néven a közeledését.
Aki hozzászokott ahhoz, hogy előbb utóbb, ha kell minden áron, bekebelezi, amit akar, az ne feledkezzen meg a mese tanulságos befejezéséről:
"Odamegy a kisgömböc a kis kanászgyerekhez is, s azt mondja neki: - Már három lányt apjostól-anyjostól, meg egy csoport kaszás embert, egy regement katonával együtt bekaptam, hamm, téged is bekaplak!
Hanem amint be akarta kapni, a bécsi bicska megakadt a kisgömböc szájában, az aztán kihasította. Csak úgy özönlött ki belőle a sok katonaság meg a sok ember. Azután ment mindenki a maga dolgára, a kisgömböcöt pedig otthagyták az árokparton kirepedve."
Budapest, 2004. október 29.
Tisztelettel: Dávid Ibolya
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
