szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Előreláthatólag a késő esti órákban eldőlnek az idei végleges felsőoktatási felvételi ponthatárok, s ezzel pont kerülhet annak a vitának a végére is, vajon idén könnyebben nyertek-e felvételt a régi felvételi rendszerben éretségizett diákok hozott pontjaikkal, frissen érettségizett társaiknál.

A ponthatárok elsőként - július 26-án éjszaka – a felvi.hu-n jelennek meg, a felvételizők pedig a személyre szabott weboldalukon ("Az én felvim") névre szólóan is meg fogják találni a rájuk vonatkozó ponthatárokat és a felvételi döntést.

Azokat, akik a jelentkezési lapjukon mobilszámukkal és hozzájárulásukkal engedélyt adtak, sms-ben is értesítik a pontszámokról. Több mint 130 ezren éltek ezzel a lehetőséggel az idei 150 ezer jelentkező közül. A hivatalos pótfelvételik július 27-én reggel kerülnek fel az OFI honlapjára. Azok a jelentkezők, akiket nem vettek fel, és azok az érdeklődők, akik idén nem jelentkeztek a felsőoktatásba, beadhatják jelentkezési lapjukat a pótfelvételi eljárás keretében.

Még az Alkotmánybíróságot is bevonták

Riogatás vagy valóság?
© Túry Gergely
Az idei felvételi eljárást minden korábbinál nagyobb érdeklődés kísérte, nem csak az egyesített érettségi és felvételi rendszer miatt. A pontszámításba jogalkotási hiba csúszott, aminek következtében a régebben érettségizettek hozhatták a régi ötöseikért járó maximális felvételi pontjaikat, illetve ha most sikerült legalább közepes eredményt produkálniuk az emelt szintű érettségin, az azért járó hét pluszpontot is bezsebelhették. A szülők emiatt aláírásokat gyűjtöttek, és az Alkotmánybírósághoz fordultak. A testület ugyan nem semmisítette meg a szabályozást, de megállapította, hogy az esélyegyenlőtlenség forrása lehet, és decemberig változtatást kért a tárcától – írja a Népszabadság.

Magyar Bálint oktatási miniszter mindezekre reagálva, a végleges ponthatárokat meg sem várva jelentette be múlt héten, hogy riogató kampány folyt. Olyan adatokat ismertetett, amelyek szerint a korábban érettségizők - vagyis az új pontszámítás "kedvezményezettjei" - nem jutottak be nagyobb arányban az intézményekbe, mint tavaly.

A Népszabadság szerint azonban szakonkénti bontásban nagyot változhat a statisztika, főleg az olyan népszerű képzéseken, mint például a közgazdász, a jogász, az orvosi vagy a pszichológia. A lap úgy véli, nem véletlen, hogy éppen a népszerű bölcsész- vagy gazdasági képzéseket indító intézmények részéről "nehezedik nyomás a tárcára", hogy engedjen több diákot felvenni. Egy kormányrendelet ugyanis fölhatalmazza a minisztert arra, hogy átcsoportosítsa a kevésbé népszerű szakokról a hallgatói helyeket oda, ahol egyébként "borulna a statisztika", vagyis túl sok régen érettségizett lenne. A felvehetők államilag finanszírozott 62 ezres létszámát viszont a miniszter nem növelheti.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

A felvételizők fele nem tudja, mi vár rá

A diákok továbbtanulását gyökereiben változtatja meg a felsőoktatást átalakító bolognai folyamat 2006-tól, ennek ellenére 56 százalékuk még egyáltalán nem hallott róla, 78 százalékuk pedig nem ismeri a különbséget a bachelor és a master képzések között - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) felméréséből.

MTI Itthon

Magyar Bálint szerint nincs esélyegyenlőtlenség a felvételiben

Nem vált be az a jóslat, hogy az új érettségi-felvételi rendszer felborítja a felsőoktatási felvételek esélyegyenlőségét; az eddigi adatok szerint ugyanolyan vagy még nagyobb arányban kerülnek be az idén érettségizettek, mint korábban - közölte az oktatási miniszter a köztévé reggeli műsorában pénteken.