A gazdag kiállítású tárlat bemutatja az alkotó életútját, láthatók lesznek Ottlik Géza személyes tárgyai: íróasztala, írógépe, híres tweedzakója, legendás bridzskészlete. A jövő év május 6-dikáig látható kiállítás Fűzfa Balázs, Bokányi Péter, Révész József irodalomtörténészek munkája; a rendezők különös figyelmet szenteltek az író műveinek gazdag fogadtatástörténetére és a hetvenes-nyolcvanas évek, kiváltképp Esterházy Péter, Lengyel Péter és Györe Balázs ápolta Ottlik-kultuszára.

Ottlik Gézában a független szellemet, az erkölcsi tisztaságot és a politikai intranzigenciát fedezik föl a Kádár-éra hanyatló periódusának vezető írói, kritikusai, esztétái: ezt a magatartást nevezte Ottlik egyik értelmezője és kitartó népszerűsítője Balassa Péter esztéta a hatalommal szembeni érvényes nézőpontnak, civil kurázsinak. Ehhez az szoft ellenzéki beszédmódhoz kiválóan passzolt Ottlik visszahúzodó személyisége, illetve a munkái köré rendelt és gondosan ápolt legendakör, melynek középpontjában a kőszegi katonaiskolai regény állt.

Az Iskola a határon a mesteri komponálás alappéldája a modern magyar prózairodalomban; első változatát Ottlik Gáza már a nyomdából vette vissza 1947-ben, pedig nem kisebb szaktekintély lektorálta és ajánlotta kiadásra, mint Schöpflin Aladár. A költői fegyelemmel javítgatott, és jelentősen kibővített kézirat 1959-ben jelent meg először, de csak a hetvenes évek második felétől nyerte el valódi helyét az irodalmi köztudatban. Igaz, azóta megkerülhetetlen mű, sokak szerint „a regények regénye”.
 
Mohai V. Lajos