A Holt-Maroson épülő híd. © Karnok Csaba

Szinte a semmiből épült híd a szegedi Holt-Maroson. A majdnem kész építmény egysávos ugyan, de akár kamionnal is át lehet hajtani majd rajta, két oldalán gyalogosok közelíthetik meg a csongrádi megyeszékhely Rózsadombját, ha majd a lehajtók is elkészülnek. Az építkezés 2003 decemberében kezdődött, de a városi önkormányzatnál is akadtak vezető beosztású hivatalnokok, akik még hetekkel később sem tudtak semmit a beruházásról, legalábbis erre utal, hogy a hírek hallatán a jegyzői irodából fotósokat küldtek ki, nézzenek már utána, örökítsék meg, mi készül ott. Holott a híd közpénzből, abból a keretből épült, amelyet a város a Holt-Maros környékének 1999 óta tartó, végéhez közeledő rehabilitációjára különített el.

A híd, a rehabilitáció, a közművesítés felértékelte az amúgy is frekventált környék ingatlanjait. Így nem jártak rosszul azok, akik 2000-ben szereztek meg három önkormányzati tulajdonú ingatlant a Derkovits fasorban. Egyikük, Novák Gyula, a tájrehabilitációt vezénylő önkormányzati cég, az SZVMF Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Rt. vezérigazgatója. Telkéhez közel vásárolt közös ingatlant a kivitelező cég, a Szeviép Szerkezet és Vízépítő Rt. mélyépítési divízió főmérnöke, Mészáros István, illetve az adásvételi szerződéseket készítő, az önkormányzattal korábban több jogi ügyben is együttműködő szegedi Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda tagjának, Ádám Attila ügyvédnek a felesége, Kóczy Klára.

A harmadik telek időközben ismét gazdát cserélt: 2003 nyara óta Bartha László (Fidesz-MPSZ) országgyűlési képviselőé, volt fideszes polgármesteré, aki a privatizációkor, vagyis 2000-ben az eladó szegedi önkormányzatot képviselte. A HVG értesülései szerint az ügylet gátat vethet az önkormányzat gazdasági ügyei kapcsán polgármestersége idején is sokat támadott Bartha (a 2002-es önkormányzati választásokon pártja Balogh Elemér jogászprofesszort indította a polgármesteri székért) újsütetű politikai álmainak: ő nem rejti ugyan véka alá, hogy a július közepi tisztújításon megyei pártelnök kíván lenni, fideszes berkekben azonban erre nem sok esélyt adnak. A városi tisztújításon már visszavonulót fújt a Bartha-csapat: a múlt heti szegedi csoportgyűlésen az expolgármester tolmácsolta, hogy az említett ügyvéd, Ádám Attila nem jelölteti magát városi elnöknek.

A két kisebbik telket az önkormányzat és jogelődje, a Szegedi Városi Tanács évtizedeken keresztül, évenként megújított haszonbérleti szerződéssel, bérbe adta két magánszemélynek, a harmadik egy részét - a legnagyobbat, amelyik a Derkovits fasor felől közvetlenül is megközelíthető - a Fő Fasori Általános Iskola használta, a diákok gyakorlati óráit tartották ott. A Derkovits fasor 64. szám alatti ingatlant 1999-ig kertként tüntették fel a haszonbérleti szerződésekben. Egy évvel később (2001. január 29-én visszamenőleg megkötött) 2000. november 1-jétől 2001. október 31-éig érvényes szerződésben ugyanaz a telek már beépítetlen ingatlanként szerepelt. Ennek a látszólag lényegtelen eltérésnek a szerződés aláírásakor még senki nem tulajdonított különösebb jelentőséget, két év múlva azonban perdöntő lett ez a fél mondat.

Az 1887 négyzetméter alapterületű Bartha-féle telket 2000 nyarán Csíkos Attiláné vette meg 2,4531 millió forintért. A terület bérlőjét, Bakos Endrét nem értesítették az adásvételről, sőt az általa használt telek eladásának szándékáról sem, holott ő a korábbi években számtalanszor jelezte az önkormányzatnál, hogy megvenné, illetve szerinte elővásárlási jog is megillette volna. Az ügy érdekessége, hogy az önkormányzat 2000 nyarán adta el a telket, de a haszonbérleti szerződést nem mondták fel. Sőt az önkormányzat 2000. november 1-jétől 2001. október 31-éig újabb szerződést kötött Bakossal, holott a terület már Csíkosnéé volt. Bakos a bírósághoz fordult, kérte az adásvételi szerződés megsemmisítését, egyúttal elővásárlási joga megállapítását, de keresetét elutasították azzal, hogy a haszonbérleti szerződés nem termőföldnek minősülő "külterületi kert" területre, hanem "belterületi beépítetlen ingatlanra" vonatkozott, amire a bérlőnek nincsen törvény alapján elővásárlási joga. Jóllehet csak abban a szerződésben szerepelt beépítetlen ingatlanként a terület, amely - lévén, hogy a bérbeadó önkormányzat már nem volt tulajdonos - tulajdonképpen érvénytelen (tény, a földhivatal is beépítetlen területként tartja nyilván a földeket).

A földterületet Csíkosné három évvel később, 2003. június 11-én adta el Barthának, aki 2,8 millió forintot fizetett (a képviselő 2004-es vagyonnyilatkozatában építési telekként szerepel egy 1890 négyzetméteres ingatlan). Bartha a HVG-nek hangsúlyozta: nem ő, hanem a városi közgyűlés döntött az ingatlanok 2000-es eladásáról, s - mint minden esetben - betartották az előírásokat. Cáfolta a híreket, hogy Csíkosné férjével baráti viszonyt ápolna, mint mondta, a házaspárral az ingatlan-adásvétel óta - amikor már nem ő volt a polgármester - nem is találkozott. "Régen tervezek családi házat építeni Szegeden" - fogalmazott.

A másik két telek közül a kisebbet, a Derkovits fasor 52. szám alatti, 1437 négyzetméteres területet Novák Gyula, a nagyobbat, az iskola által hosszú évekig használt Derkovits fasor 32-36. szám alatti 2443 négyzetméternyi földterületet Kóczy Klára és Mészáros István vásárolta meg (11/25-öd-14/25-öd részben). Az előbbiért 1,8681, az utóbbiért összesen 14,658 millió forintot fizettek (a tetemes árkülönbözet abból adódhat, hogy Mészárosék telke közvetlenül is megközelíthető a fasor felől, míg Nováké csak szolgalmi úton). A szerződést Csíkos Attilánéhoz hasonlóan Novák is 2000. június 26-án írta alá, Kóczy és Mészáros pedig február végén. A Kóczy- Mészáros-féle ingatlanon az új tulajdonosok építkeztek, a telken két családi ház áll, az egyikbe már beköltöztek, a másik még nem készült el.

Bartha László a parlamentben. © Túry Gergely

A Holt-Maros-parti telekárakat alaposan felsrófolhatja, ha átadják a már majdnem kész hidat, ami a két, már magántulajdonú kisebb ingatlanhoz közvetlen bejárást tesz lehetővé a Hargitai utcából (így okafogyottá válik a szolgalmi átjáró). A híd tervezett építéséről a környékbeliek sem tudtak, csak azt látták, hogy 2003 decemberében - már az új, baloldali városvezetés idején -, még rendkívüli hidegben, felállított lámpák fényénél, sötétedés után is folyt a munka. Az önkormányzat vezetőinek - így Bartha expolgármesternek - a változásokat már a telekeladások előtt hivatalból ismerniük kellett, minthogy a terveket az önkormányzat rendelte meg, a térség rehabilitációja pedig évekkel korábban megkezdődött. A Holt-Marosig nyúló három önkormányzati telket a rehabilitáció és a híd felépítése után a korábbinál sokkal drágábban lehet értékesíteni. Kóczyék telkével átellenben most eladó egy 600 négyzetméteres telek 21 millió forintos irányáron, azaz négyzetméterenként hatszor annyiért, mint amennyire a szemfüles befektetőknek a maguké került öt évvel ezelőtt.

OLÁH ZOLTÁN / SZEGED, RÁDI ANTÓNIA