Az NRC Piackutató Kft. immár nyolcadik alkalommal mérte fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. A kutatást az országgyűlési választások második fordulóját követően végeztük, így az eredmények már tükrözik a választások végeredményét. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés az eddigi kutatásokkal megegyező módon áprilisban is a következő volt: Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Jan.	Feb.	Márc.	Ápr.
NetHangulat	42	38	40	43	41	44	47	47

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők a vizsgált nyolc hónap mindegyékében némi pesszimizmussal tekintettek a jövőre. A múlt havi értékkel megegyezően, áprilisban is 47 pontot vett fel a NetHangulat értéke. Mindez azt jelenti, hogy a választások után ugyanolyan mértékben bizakodóak a 18-69 év közötti internetezők, mint előtte. A választások végeredménye tehát nem változtatta meg az internetezők véleményét a magyarországi dolgok alakulását illetően.

A márciusi adatokhoz hasonlóan az optimisták enyhe túlsúlyt képeznek az internetezők között. Az internetezők 47 százaléka optimistán, 45 százaléka pesszimistán tekint a magyarországi dolgok alakulására. 8 százalékuk nem tudja megítélni milyen irányban haladnak a dolgok hazánkban.

Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?	Április
Optimista Egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok	47%
Nem tudja megítélni	8%
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok	45%

Minden eddig elemzésünkben kitértünk arra, hogy az internetezők sem alkotnak homogén közeget, így az egyes társadalmi csoportok vélekedése eltér egymásétól. Most az eddig tapasztalatokat felhasználva egy 8000 fős minta alapján megerősítjük, hogy a férfiak, az idősebbek, a felsőfokú végzettségűek rendelkezők és a fővárosiak az átlagosnál egyértelműen pozitívabb képet alkotnak a magyarországi helyzetről. Az iskolai végzettség tekinthető leginkább vízválasztónak a magyarországi dolgok alakulásának meghatározásában: míg a diplomások 45 százaléka tekinthető optimistának, addig a 8 általánost végzettek mindössze 30 százalékáról mondható el ugyanez.

Rosszabb gazdasági kilátások

	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Jan.	Febr.	Márc.	Ápr.
Az ország mai helyzete	33	34	34	32	33	34	36	35
Az ország várható  helyzete	34	36	38	38	39	39	43	40

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is értékelték az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét. A megkérdezettek az iskolában megszokottaknak megfelelően ötös skálán külön osztályozták a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Eszerint elmondható, hogy az internetezők többsége inkább negatívan ítéli meg az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét.

Az elmúlt 8 hónaphoz hasonlóan az internetezők áprilisban is jobbnak látták az ország közeljövőbeli helyzetét, mint a jelenlegi helyzetet. Áprilisban azonban csökkent az optimizmus mértéke. Áprilisban az ország jelenlegi helyzetét mérő index a márciusinál egyel alacsonyabb, 35-ös értéket vette fel. Ilyen mértékű eltérés nem számít szignifikánsnak. Az ország jövőbeli állapotát kifejező index azonban szignifikáns mértékben 3 pontot csökkent márciushoz képest. A csökkenésért elsősorban a gazdasági helyzet és vélhetően ezzel összefüggésben az ország nemzetközi megítélése felelős. Mindkét dimenzió alapján rosszabbra értékelték az ország jövőbeli helyzetét, mint márciusban.

	Pozitív változást várók aránya
	Február	Március	Április
Munkanélküliség	41%	50%	39%
Életszínvonal	45%	55%	40%

Az elmúlt hónapban még arról számoltunk be, hogy januárhoz képest jelentősen nőtt azok aránya, akik a foglalkoztatottság és életszínvonal területén pozitív változást várnak. Április végére azonban arányuk mind a foglalkoztatottság, mind az életszínvonal tekintetében januári arányok alá csökkent. Feltételezésünk szerint az életszínvonal esetében 15 százalékpontos, a foglalkoztatottság esetében 11 százalékpontos csökkenés összefüggésben van a költségvetés helyzetével és a várható megszorító intézkedésekkel.

Csökkenő optimizmus az anyagi helyzetet illetően

	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Jan.	Feb.	Márc.	Ápr.
Az egyén jelenlegi helyzete	56	53	55	53	55	54	54	52
Az egyén várható helyzete egy év múlva	61	58	60	56	61	59	60	57

A kutatás során az internetezőket arra kértük, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás), és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül az emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbra és az anyagi helyzetüket a legrosszabbra. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott.

A három dimenzió alapján készített, az internetezők jelenlegi helyzetét mutató index ugyan két ponttal kevesebb, mint márciusban, azonban ilyen mértékű csökkenés nem tekinthető szignifikánsnak. Ezzel szemben szignifikáns mértékben csökkent az egyén várható helyzetét kifejező index értéke. Az internetezők bíznak tehát saját helyzetük javulásában, azonban az optimizmus mértéke március hónaphoz képest csökkent. Az egyén jövőbeli helyzetét mérő index csökkenése elsősorban annak köszönhető, hogy az internetezők anyagi helyzetet érintő várakozási megváltoztak: áprilisban úgy gondolták, hogy egy év múlva nem lesznek olyan „jó” anyagi helyzetben, mint ahogyan azt márciusban remélték. Az anyagi helyzetet érintő csökkenő optimizmus vélhetően összefüggésben van a költségvetési hiány mértékével és a várható megszorító intézkedésekkel.

Márciushoz képest nincs lényegi változás a szervezetek presztízsében

Az internetezők tízes skálán értékeltek 11 hazai és 3 nemzetközi szervezetet, intézményt aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. Az intézmények presztízsének megítélésében a választások nem hoztak lényegi átrendeződést.

A múlt hónapban a köztársasági elnök megítélésének romlásáról számoltunk be, áprilisban viszont kis mértékben ugyan, de nőtt a presztízse. A pártok és a parlament megítélése január óta folyamatosan javul, a kormány megítélése a választások előttiével azonos.

	Február	Március	Április	Változás Februárhoz képest
Alkotmánybíróság	6,4	6,5	6,6	Fel
ENSZ	6	6,1	6,1	0
Európai Unió	5,7	6	6,0	0
Köztársasági elnök	6,3	5,6	5,8	Fel
Ombudsmanok	5,7	5,5	5,7	Fel
NATO	5,5	5,6	5,6	0
Bíróságok	5,3	5,5	5,3	Le
Rendőrség	4,9	5,4	5,2	Le
Civil szervezetek	4,6	5	5,2	Fel
Önkormányzatok	4,9	5	5,0	0
Kormány	4,1	4,5	4,5	0
Parlament	3,8	4,1	4,4	Fel
Egyházak	4,3	4,1	4,2	Fel
Politikai pártok	2,9	3,2	3,5	Fel

Társadalmi szolidaritás

Az NRC Piackutató minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritás érzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változók úgy lettek kialakítva, hogy makro és mikroszintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás az a kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, melynek célja a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

Áprilisban a márciusi értékhez hasonlóan a társadalmi szolidaritás mértéke százas skálán 79-es értéket vett fel. A társadalmi szolidaritás mértéke állandónak tekinthető a hazai internetezők között, szignifikáns mértékben még nem mozdult el semmilyen irányba az elmúlt 8 hónap során.

A felmérést az NRC 2005. április 23. és 2006. április 30. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.