Tetszett a cikk?

Mi lesz az aprófalvak önkormányzataival? Mi történik a kisiskolákkal? A reformlázban égő politika és sajtó felkapott kérdései ezek – mintha bizony az államháztartás egyensúlya, a korszerű közigazgatás és a kívánatos közjó egyedül azon múlna, hogy mi történik az aprófalvas térségekben. Haza a földhöz közel, kormányprogramra várva a végeken. A hvg.hu Északkelet-Zalában járt.

Faszobor Fazekas Józsefről.
Meggyökeresedett
© hvg.hu
Szoboravatásra hívták a hvg.hu-t, Sümegcsehi polgárai azt ünnepelték, hogy száz éve ugyanazon a helyen működik az iskolájuk. Évek óta nem volt annyi diákjuk, mint amennyit őszre beiskoláztak hozzájuk, most kellemes gondokkal küzdenek, kevés a hely. Tavaly három faluval arrébb, Kisgörbőn jogutód nélkül szűnt meg egy másik iskola és óvoda. Nekik szép lassan fogytak el a diákjaik. Sokszínű az önkormányzatok világa: egyik helyen vidámság és bizakodás, a másikon vád és szomorúság. A különbségek okai tanulságosak és túlmutatnak a helyi históriákon.

A történet kezdetét nehéz pontosan megragadni, a gyökerek még a tanácsi irányítás idejébe nyúlnak vissza, sőt még korábbra. A körzetesítés, racionalizálás („racizás”) és összevonás idején, a hatvanas és hetvenes években mesterséges tsz-, iskola- és településhalmazokat hoztak létre. Sümegcsehit a tanácsösszevonások Óhídhoz csapták, míg Kisgörbő közös tanácsi székhelyközség lett. Utóbbi esetében megvoltak a történelmi előzmények, hiszen már 1903-ban itt működött a körjegyzőség, amelyhez Nagygörbő, Döbröce és a székhelynél lényegesen több lakossal rendelkező Vindornyaszőlős is tartozott.

A kistérség

A zalaszentgróti nem a legreménytelenebb kistérségek közül való, közel hozzá a Balaton és a nyugati országhatár, a munkanélküliség mértéke a keleti végekhez képest irigylésre méltó. Ezzel együtt ez a szubrégió is küzd az elnéptelenedéssel és elöregedéssel, a települések alapfunkciói közt is mind kisebb szerepe van azoknak, amelyek nem pusztán a lakó szerephez kötődnek. A legtöbb helyi csak a környező városokban talál munkát. A térség összlakossága húszezer alatt van, az összes település forráshiányos, mind önhikire jogosult. A 24 faluból ma még kilencben működik önálló általános iskola (ebből Zalaszentlászlón az egyház a fenntartó, a többiben az önkormányzatok). Óhídon alsó és Mihályfán felső tagozat van közös igazgatás alatt.
A térség települései (lakosság): Almásháza (60 fő), Batyk (409), Döbröce (92), Dötk (29), Kallósd (101), Kehidakustány (1103), Kisgörbő (233), Kisvásárhely (54), Ligetfalva (58), Mihályfa (400), Nagygörbő (218), Óhíd (644), Pakod (988), Sénye (40), Sümegcsehi (632), Szalapa (240), Tilaj (205), Türje (1877), Vindornyaszőlős (404), Zalabér (737), Zalacsány (972), Zalaszentgrót (7875), Zalaszentlászló (857), Zalavég (425).

A szocializmus évtizedeiben tehát – legalábbis első látszatra – Kisgörbő viszonylag jól járt, míg Sümegcsehi rosszul. Neki még az is nehezítette a helyzetét, hogy a természetes kapcsolatot jelentő Sümeg Veszprém megyéhez tartozik, Csehi pedig Zalához. Ezzel együtt a csehiek autonómiaigénye nem csökkent, így amikor a hetvenes években az a veszély fenyegetett, hogy az iskolájukat is elveszik tőlük, állami gondozott gyerekeket hoztak, hogy az önálló intézményhez szükséges létszám meglegyen.


A falu mentalitását azonban nem csupán a kemény társadalmi adottságok formálták, hanem szerencsés véletlenek és fajsúlyos egyéniségek is. 1931-ben érkezett a községbe Fazekas József kántor-néptanító. Biciklivel jött és szemüvegben. A legendák szerint előtte Csehin még senkinek nem volt sem kerékpárja, sem okuláréja. A mára mitikus alakká növekedett Józsi bácsi - akinek a helyiek most állítottak szobrot - 45 éven keresztül okította a helyi nebulókat. Klasszikus néptanító volt, a reggeli misén kezdett, aztán jött az iskola, majd délután a felnőtteknek a színjátszó kör. Emellett belefért még a lyukas zápfogak kihúzása, meg egy-két atyai pofon a csintalan gyerekeknek. Szigorúsága és elhivatottsága mellet humoráról is híres volt. Egyszer például meghívta egyik kolléganője férjét, nézzenek meg együtt egy sokgólosnak ígérkező focimeccset, és igyanak minden találat után egy kupicával. De félóra után sem akart gól esni, mire Józsi bácsi azt javasolta, ha már ennyire ügyetlenek a csatárok, elégedjenek meg a szögletekkel.

A tanár bácsi rendszerfüggetlen intézménye lett a falunak, és 1976-ig nemzedékek sora nőtt föl a keze alatt, többen közülük egyetemre, főiskolára is eljutottak.

Autonómiaigény
Sümegcsehi 1945-ig a veszprémi püspökség uradalmához tartozott, sok falusi felmenői között találunk cselédeket, de a legtöbbjük törpebirtokos gyökerekkel rendelkezik. A katolicizmusnak itt robosztus hagyománya van. Többen bizonygatták nekünk, a csehiek kulturálisan és mentalitásban eltérnek a környező településeken élőktől, az egyszerűség kedvéért nevezzük a helyiek differentia specificáját  csökönyös vagy mégis-jámborságnak. Ennek köszönhető, hogy amikor először módjuk nyílt az elszakadásra, azonnal újra az önállóságot választották, és már 1989-ben elszakadtak Óhídtól.















Mi történt Kisgörbőn? (Oldaltörés)

Az utolsóként végzett osztály Kisgörbőn.
Lefújták a meccset
© hvg.hu
Kisgörbőn, Sümegcsehitől öt kilométerre tavaly megszűnt az elemi iskola. Nem is akárhogyan. A szülőkkel még az évzárón sem közölték, hogy nézzenek új iskola után, és az intézményfenntartó társuláshoz tartozó települések csak június 29-én döntöttek úgy (igaz, nem minden előzmény nélkül), hogy képtelenek állni az évről évre növekvő költségeket, és inkább a jogutód nélküli felszámolást választják. Pedig a kisgörbői adottságait tekintve a környék legjobb iskolájának számított. 1965-ben eredetileg is eleminek építették az első szárnyát, majd ezt bővítették, ráadásul úgy, hogy még emeletet is rá lehetne húzni az épületre. A sümegcsehivel szemben tornaterme és könyvtára is van, számítógéppel és oktatási segédeszközökkel is jól el volt látva.

A megszűnés legfőbb oka – mint annyi más helyen – itt is az volt, hogy elfogytak a gyerekek. Az utolsó, tavalyi tanévben már csak 46 iskolásuk és 14 óvodásuk volt. De a négy község vezetői közti ellentétek sem segítették a fennmaradást. A tanácsi korszakból megörökölt felállás egyre kevésbé tetszett a másik három önkormányzatnak, a nagygörbőinek, a vindornyaszőlősinek és a döbröceinek: először 2005. január elsejével a közös körjegyzőséget rúgták fel.

Az iskola fennmaradási esélyeinek az sem tett jót, hogy a négy falu polgármestereinek gyerekei és unokái közül csak a kisgörbőié jártak ide, később pedig a képviselők gyerekei is elmentek más településekre. Ezzel együtt, ha mind a négy falu összes gyereke idejárna, akkor sem lenne nagyobb a létszám nyolcvannál.

Az intézményből elbocsátott hét tanárnak, két óvónőnek, egy dadának, három konyhásnak, két takarítónak és a karbantartónak ma sincs állandó állása. A gyerekek pedig legalább tíz iskolába szórodtak szét.

Szabó János, Kisgörbő polgármestere még ma is a megszűnés hatása alatt áll, velünk is bizalmatlan. Így nem hajlandó válaszolni a kérdésünkre sem, amely egyébként nyilvánvalóan közérdekű adatot firtat: az állami normatívához (a gyerekek és a feladatok után járó fejpénzhez) mennyit adott hozzá a négy fenntartó település? Nagy nehezen csak annyit tudunk kiszedni belőle, hogy a megszüntetést követően negyven százalékkal nőtt a településre fordítható pénzük. Szabó szerint az 1990 és 1994 között időszak kánaánnak számított a kistelepülések életében, ők is számos fejlesztésre kaptak pénzt. Később az állam egyre szorosabban fogta a gyeplőt, csökkentek a lehetőségek. „Túlfejlesztettük az iskolát, és nem vettük figyelembe a demográfiai apályt” – fogalmaz keserűen a 16 éve polgármester, aki még abban sem biztos, hogy ősszel megpróbál-e újrázni. 

Bődör József, Vindornyaszőlős polgármestere is hasonló számokat mond, ő úgy emlékezik, hogy az utolsó években már több pénzt kellett a község szűkös büdzséjéből az iskolafenntartására fordítani, mint az állami fejpénz. Bődörnek még ma is rossz éjszakákat okoz az iskolabezárás. És hát az sem könnyű feldolgozni neki, hogy mégis csak ő volt az első, aki elvitte Kisgörbőről a gyerekeit.

Most üresen kong a kisgörbői iskolakomplexum, a falakon tablóképek, gyerekrajzok – minden úgy, ahogy egy évvel ezelőtt otthagyták. A kísértetépületet fűteni és őrizni kell, s ha egy éven belül nem adják el, bizonyosan töredékét éri majd a mainak. Szabó János szerint a megyei Vöröskereszt érdeklődik az ingatlan iránt, és a kisgörbői polgármester szívesen tartós bérletbe is adná, de a várható megszorítások és az önkormányzati választások miatt megfeneklettek a tárgyalások. Szabó százmillióra taksálja a bérlet árát.

Hiába lesz meg azonban a vevő, ha – sejthetően – az értékesítés sem megy majd minden zökkenő nélkül, hiszen a négy egykori fenntartó önkormányzat mindegyikének van tulajdonrésze, így az ügylethez mindenkinek hozzá kell járulnia.

Ki fizesse a kisiskolákat? (Oldaltörés)

"Ahol ez lehetséges"

„A közoktatás minőségének látványos javítása együtt jár a kiüresedett intézményrendszer karcsúsításával. Legkevesebb száz alsó tagozatos kisdiák összegyűjtése nélkül nem lehet színvonalas iskola. Az aprófalvak iskolái helyett, amelyek újratermelik a lemaradást, a kulturálisan hátrányos helyzetet, a gyermekeket a kistérségi központ korszerű, jól felszerelt, jól megfizetett szaktanárokkal rendelkező iskolájába kell beíratni és minden nap kisbusszal odaszállítani. (…) A legfontosabb feladat az, hogy a mai, közel 3200 önkormányzat helyett létrejöhessen legfeljebb 260 nagyobb, szép magyar szóval: járási szintű alapegység. Ez lenne a továbbiakban a magyarországi önkormányzati rendszer legalsó szintje. (…) A járási önkormányzat már képes lesz fenntartani nem túlméretezett, így jó minőségű alapiskolát” – írták sokat idézett diagnózisukban és terápiás javaslatukban Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter neoliberális közgazdák. Ők bizonyítottnak veszik, hogy mind rossz, ami kicsi. A tegnap beterjesztett kormányprogram már visszafogottabban fogalmaz. „A kistelepüléseken – ahol ez lehetséges – megőrizzük az általános iskola alsó tagozatait.” Igaz, ezek a csonka intézmények ezek után csak a térség másik, teljes évfolyammal működő iskoláinak a tagintézményei lehetnek. A tervezet kategorikusan kizárja, hogy ezer fő alatti községek önálló jegyzőségeket működtessenek, sőt a jegyzői feladatok és jogosítványok egy részét a megerősíteni kívánt kistérségi központoknak kívánja átadni.

Az ország lakosságának valamivel több mint harmada él községekben. Közülük 777 ezren laknak ezerfősnél kisebb településeken, tehát a magyar állampolgárok közül minden 13.

Általános jelenség a kistelepülési polgármesterek körében, hogy az iskolafenntartás költségeinél csak az állami normatívát veszik figyelembe, miközben a forráshiányos, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került helyi önkormányzatok egyéb, az ún. önhiki támogatás révén is pénzhez jutnak. A feszesen gazdálkodó Sümegcsehi például idén 28 milliós hiányt mutatott ki, amit az állam 22,5-et önhiki formájában kompenzál. Tehát az önkormányzat évi 10–15 milliós hozzájárulása az óvoda-iskola költségvetéséhez valójában ennél jóval kevesebb. De még így sem lebecsülendő, hiszen a falu teljes évi költségvetése 130 millió körül alakul, amiből úgy hetvenet visz el az oktatási intézmény.

Az oktatási költségek zömét a bérek jelentik. A pedagógusok és oktatási dolgozók juttatásait a közalkalmazotti törvény határozza meg – mégpedig szigorúan. Gál János, a pénzügyi végzettségű polgármester meg is jegyzi évődve, hogy irigyli a tanárokat – a felesége is nyugdíjas pedagógus –, mert bárhogy dolgoznak is, biztosan a pénzükhöz jutnak. Azt már jóval komolyabban mondja, hogy őneki semmi kifogása a kötelező óraszámemelés ellen (a kormány 20-ról 24-re növelné a pedagógusok terhelését), mert a túlórapénzek olykor a fizetések egynegyedét teszik ki.

Az iskolaigazgató, a polgármesterrel egyébként példásan együttműködő Szabóné Nagy Erzsébet persze kicsit másképpen látja a helyzetet. Szerinte a kollégái egyáltalán nincsenek túlfizetve. Ottjártunkkor magunk is láthattuk, hogy a tanárok délután és hétvégén is nagy odaadással foglalkoznak a kisdiákokkal. Kérdésünkre, mennyit keres egy kétdiplomás, tízéves közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkező felső tagozatos osztályfőnök, az igazgató bruttó 150, míg a polgármester bruttó 200 ezer forintot válaszolt. Mi az igazság? A válaszokat mindenesetre árnyalja, hogy Szabóné külön is szabadkozott: ő nem a számok embere, Gál pedig – ez számunkra is kiderült – nagyon is az. Az biztos, hogy a pedagógusoknak vannak irigyei, védett, legális, ráadásul a környékbeli átlag feletti fizetésük sokakat irritál, egyelőre azonban Sümegcsehin a közhangulat nem tanárellenes, éppenséggel tisztelik gyerekeik nevelőit.

A csehi polgármester magyarázta el nekünk, hogy 160 fős létszám mellett az óvoda és az iskola is lényegében nullszaldós. Márpedig jövőre meglesz ez a létszám, miközben évek óta jóval tíz alatt van az újszülöttek száma. A magyarázat a kedvezőbb fekvés mellett (közel Sümeg városa) leginkább az iskola jó hírneve, az eredményes oktatás-nevelés, a távlatos falufejlesztő politika (most éppen kedvezményes telkeket adnak fiatal beköltözőknek) és a község ragaszkodása iskolájához.

Gál János polgármester.
A számos ember
© hvg.hu
Pedig a tanulólétszám harmadát már nem a csehiek adják, évek óta sokan járnak ide Sümegről és a környező falvakból. Eleinte főleg tanulási zavarokkal küzdő gyerekeket hoztak, aztán jött néhány magatartási problémás, őket a többiekkel együtt, integráltan oktatják. A tantestület úgy döntött, hogy osztályonként két-három sajátos nevelést igénylő (szép magyar szóval: „sünis”) gyereknél többet nem vesznek fel, bármennyire is jól fizet az utánuk járó normatíva. Intő jel előttük ugyanis a közeli Karmacs példája, ott a sok sünis gyerek elijesztette a helyieket, és ők más településekre viszik át a gyerekeiket.

„Ha nincs iskola, nincs kultúrház, akkor nincs tartalmas élet a faluban. Ha nincs pedagógus, egyre több lesz a csellengő gyerek” – összegzi a csehiek álláspontját Gál János polgármester, aki 12 éve irányítja a falut. Hetven éve és a hetvenes években koncepciós eljárásban rászabott háromévnyi börtön ellenére is feltűnően energikus férfi idén már nem indul az önkormányzati választáson, de szeretné az utódaira hagyni vezérlő eszméit. A csehi tantestület mindenesetre a kormányprogramnál is jobban tart az őszi önkormányzati választástól, nehogy olyan iskolaellenes testület álljon fel, amelyik a mostanában körvonalazódó országos trendnek megfelelő, ám a csehiek jövője szempontjából szűklátókörű és visszafordíthatatlan döntést hoz.

Zádori Zsolt

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vélemények

Téveszmék az oktatásról

Közgazdászoknak készülő diákok egyetemi oktatójaként évről évre tapasztalom a középiskolából bekerült hallgatók felkészültségének romlását. És a legcsekélyebb jelét sem látom, hogy olyan reménykeltő változás indult volna meg, amely a javulás lehetőségével kecsegtetne. Sőt olyan téveszmék váltak közhelyekké, amelyek elzárják a kiút megtalálását.

Itthon

Erzsébetvárosi ingatlaneladások: az önkormányzat trükkjei

Minimális törzstőkéjű - hárommillió forintos - kft.-k közbeiktatásával értékesíti ingatlanjait nagybefektetőknek a VII. kerületi önkormányzat. Mindezt teszi úgy, hogy előre kiajánlja az eladásra szánt épületeket, elővásárlási jogot ad a kft.-knek, amelyeket – az elővásárlási joggal együtt - titokzatos offshore cégek közbeiktatásával külföldi befektetők vásárolnak meg, kétféle áron készült szerződések alapján. A különbséget felszívja az offshore cég – ott pedig a millióknak nyoma vész. A kft.-ken keresztül a külföldi - újabb fizetés ellenében - hozzájut az ingatlanhoz.

Világ

Brit önkormányzatok

Nagy-Britanniában csaknem 500 helyhatóság működik, egy részük úgynevezett "egylépcsős", más részük "kétlépcsős"...

MTI Gazdaság

ÁSZ: az önkormányzatoknak vannak tartalékaik

Annak ellenére, hogy a kötelező állami feladatellátáshoz nincs meg a megfelelő forrásoldal, az önkormányzatoknak vannak belső tartalékaik - mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója.

MTI Itthon

Az önkormányzatok miatt csépeli egymást a két nagypárt

Az önkormányzatok ma rosszabb helyzetben vannak, mint négy évvel ezelőtt – mondta Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának vezetője. Az MSZP szerint ebben a ciklusban kétezer milliárd forinttal többet kaptak az önkormányzatok, mint az Orbán-kormány idején.

Itthon

Magyarország 2015: a közoktatás szorul leginkább reformra

A közoktatást találta a leginkább reformra szoruló területek egyikének a Magyarország 2015 kutatási programon dolgozó tudóscsoport, amely megkezdte eddigi kutatási eredményeinek szintetizálását, hogy felvázolja Magyarország középtávú fejlődésének lehetséges irányait.

Hetente, ingyen tesztelhetik magukat a bécsi óvodák és iskolák dolgozói

Hetente, ingyen tesztelhetik magukat a bécsi óvodák és iskolák dolgozói

A PTE hallgatói és alkalmazottai elutasítják a modellváltást

A PTE hallgatói és alkalmazottai elutasítják a modellváltást

26 év után véget érhet az 5-ajtós Lada Niva gyártása

26 év után véget érhet az 5-ajtós Lada Niva gyártása