A megkérdezett fővárosiak több mint fele Budapestet választané lakóhelyéül, főként azok, akik sosem éltek máshol – mondta el Ongjerth Richárd, a főváros tulajdonában lévő Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kutatóközpont ügyvezető igazgatója a fővárosi lakóhely választási szokásokról beszámoló sajtótájékoztatón. Tény azonban az is, hogy a városban lakók közel 50 százaléka vidékről költözött a fővárosba, ők tehetik ki azt a 25 százalékot, akik Pest megyében is szívesen élnének. Vidékre azonban csak néhány százalék költözne. A Budapesten élők között a legnépszerűbb a II. kerület, ide költöznének szívük szerint a legtöbben. Hasonló népszerűségnek örvend a XI., XIV. és III. kerület is.

A népszerű, de nem zöld belváros.

A budapestiek többsége a „zöldbe vágyik”, a legtöbben családi házban rendezkednének be, de 13 százalék egy kertes társasházat is vonzó opciónak tart. A budapestiek számára a csendes, jó levegőjű, sok zöldterülettel rendelkező kertes városrészek a leginkább szimpatikusak, ugyanakkor fontosnak tartják a jó infrastrukturális ellátottságot is, létesítmények közelségét, a jó közlekedési lehetőségeket.

A Budapesten élők között van néhány csoport, akiknek nem csak a csendes, biztonságos környezet fontos. A nyugdíjasok például szeretnek a régóta ismert közegükben maradni, rokonaikhoz közel. A 30-44 éves nők, akik jellemzően kisgyermekes anyukák, olyan helyre költöznek, ahol játszótér, bölcsőde, óvoda van. Az átlagtól eltérő igényei vannak a fiatal férfiaknak is, akik mozgalmasabb éjszakai életük okán fontosnak tartják, hogy lakhelyük éjjel is elérhető legyen BKV-val.

A magyarok általában nem szeretnek költözni, igaz ez a fővároson belül is. A legtöbb válaszadó kényszerből változtat lakhelyet. A megkérdezettek negyede vallotta, hogy a rendszerváltás előtt költözött jelenlegi otthonába, ők általában idős emberek. Szintén a megkérdezettek negyedére igaz, hogy gyakori lakhelyváltó: mindössze 28 százalék költözött háromnál többször. Az új lakásba, házba történő költözés leggyakoribb oka, hogy a jelenlegi ingatlan mérete, jellege már nem felel meg a benne élőknek.

Barátjának ajánlaná?

A budapesteik 47 százaléka nem ajánlaná vidéki ismerősének, barátjának a fővárosba költözést, de ha egy, a városban élő, barátja változtatna lakhelyet, akkor a saját környékét 76 százalék örömmel ajánlaná.

A felmérés eredménye az is, hogy a családi házban élők, szinte kivétel nélkül maradnának is ingatlanukban, míg a fiatalok a belső kerületeket részesítik előnyben, az idősek pedig a kertes társasházakat. A megkérdezettek szeretik a lakókörnyezetüket, és ez nem csak a zöldövezet, de a lakótelepek válaszadóira is igaz. A boltok, üzletek számával, közelségével elégedettek a fővárosiak, nem így a játszóterek, parkok számával és a tömegközlekedéssel, itt már csak 20-30 százalék körül mozgott az elégedettség. A pénzügyi szempontokat csak a megkérdezettek 3 százaléka említett döntő tényezőként a felmérés szerint. A szám meglepőnek tűnik, bár Bihary Gábor, a Fővárosi Önkormányzat Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke, a sajtótájékoztató másik résztvevője szerint a lakás választásakor nem elsődleges szempont annak ára, bár kétségtelenül befolyásolja a döntést.

A tanulmány következtetése, hogy a budapestiek nagyobb része elégedett a várossal, a költözések többségét elsősorban nem a városi körülményekkel való elégedetlenség motiválja. Az is elhangzott, hogy a belső városrészek rehabilitációját erősíteni kell, de „fokozni szükséges a bekövetkezett változások tudatosítását, kommunikációját”. Ennek illusztrálására bemutattak két ábrát melyek tanúsága szerint a 1993 és 2005 között nagy számú belvárosi homlokzatot újítottak fel, a közvélekedés mégis az, hogy nem fejlődik a város megfelelően.

„Nagyon fontos lenne a város image-én javítani, de sokszor a városlakók és képviselők fejében is keveredik a politikai célzat, illetve a városképformálás módja és lehetősége” – magyarázta Bihary Gábor a hvg.hu-nak. Az a felvetést, miszerint a tanulmány esetleg okkal a választások előtt készült, visszautasította. „Folyamatosan készülnek ilyen felmérések, segítik a munkánkat és a döntéseinket” – mondta. Arra a kérdésre, hogy mit tart ő személy szerint és kollegái a város legégetőbb problémájának, egyértelműen a közlekedést jelölte meg, bár véleménye szerint nem pusztán kilométerekben és hidakban mérendő az előrelépés, hanem egyéb infrastrukturális fejlesztésekben is.