© hvg.hu

Az NRC Piackutató immár tizenegyedik alkalommal mérte fel az internetes társadalom véleményét közéletünk állapotáról, és a közeljövőt illető várakozásairól. Legutóbbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy a közvéleményben már érződött a megszorító intézkedések hatása, mélypontra zuhant a közhangulat. Júliusban azonban – az első döbbenetből való ocsúdás után – megállt a zuhanás és kis mértékben javult az internetezők közhangulata. A hvg.hu NetHangulat Index alakulását meghatározó alapkérdés az eddigi kutatásokkal megegyező módon júliusban is a következő volt:

Általában milyennek látja Ön a magyarországi helyzetet? Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

A NetHangulat index ötvenes értéke tekinthető középpontnak. A középpontnál alacsonyabb értékek pesszimista, az ennél magasabb értékek optimista jövőképet jelentenek. A középpontról való távolság a pesszimizmus vagy az optimizmus mértékét határozza meg. Eszerint az internetezők a vizsgált tizenegy hónap mindegyékében pesszimizmussal tekintettek a jövőre.

© hvg.hu

A NetHagulat index májusban kezdődő és júniusban mélypontot elérő zuhanása júliusban megállt, sőt kis mértékben emelkedett: 27 pontról 31 pontra növekedett az index értéke. Az alábbi ábrán látható, hogy a 4 pontos emelkedés oka, hogy az optimisták aránya 3 százalékpontot emelkedett, a pesszimistáké pedig ugyanennyit csökkent.

Inkább jól vagy inkább rosszul alakulnak a dolgok?

	Május	Június	Július
Optimista Egyértelműen vagy inkább jobban alakulnak a dolgok	36%	21%	24%
Nem tudja megítélni	9%	7%	7%
Pesszimista Egyértelműen vagy inkább rosszabbul alakulnak a dolgok	55%	72%	69%

Részletes szociodemográfiai elemzés eredményeképpen elmondható, hogy iskolai végzettségtől függetlenül a 18-39 év közötti vidéki nők tekinthetőek a legpesszimistábbaknak: 94 százalékuk pesszimistán áll a magyarországi dolgok alakulásához. Továbbá, lakóhelytől függetlenül a 18-29 év közötti, diplomás férfiak körében is rendkívül magas, 81 százalékos a pesszimisták aránya. Mindezek mellet, lakóhelytől függetlenül a 30-49 éves diplomás férfiak tekinthetők a legoptimistábbaknak, hiszen körükben 62 százalékos az optimisták aránya.

hó	IX	X	XI	XII	I	II	III	IV	V	VI	VII
Az ország jelenlegi helyzete:	33	34	34	32	33	34	36	35	34	25	26
Az ország várható helyzete	34	36	38	38	39	39	43	40	37	26	34

A válaszadók a kutatás során nem csak általánosságban, hanem egyes tényezők szerint lebontva is véleményt mondtak az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetéről. A megkérdezettek az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötös skálán külön értékelték a demokrácia működését, a gazdasági helyzetet, az egészségügyi ellátást, a közlekedést, a szociális ellátást és az ország nemzetközi megítélését. Az ország helyzetét kifejező mérőszámok a NetHangulat indexhez hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50 tekinthető – az ennél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Eszerint elmondható, hogy az internetezők többsége inkább negatívan ítéli meg az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét.

Múlt havi cikkünkben arról számoltunk be, hogy drasztikus mértékben csökkent az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetét kifejező indexek értéke. Az internetezők júniusban az ország jelenlegi helyzetét 25 pontra, a jövőbeli helyzetét pedig 26 pontra értékelték. Júliusban az internetezők az ország jelenlegi helyzetét, a júniushoz hasonlóan 26 pontra értékelték, azonban a jövőbeli helyzetét 9 ponttal többre, 34 pontra értékelték. Az ország jövőbeli helyzetét mutató index emelkedése mögött az áll, hogy az internetezők egyaránt bíznak a gazdaság, az egészségügy, a közlekedés és az ország nemzetközi helyzetének megítélésében.

Érdekes jelenségnek tartjuk a gazdaság és a nemzetközi megítélés együttmozgását. Amikor romlik a gazdaság megítélése, romlik a nemzetközi helyzet megítélése is, amikor javul a gazdaság megítélése, javul a nemzetközi helyzet megítélése is. Eszerint, az internetezők szemében Magyarország nemzetközi megítélése és gazdasága között összefüggés van. Más szavakkal, véleményük szerint az ország nemzetközi megítélése jelentős mértékben függ az ország gazdasági állapotától.

Ilyen mértékű pontkülönbséget az ország jelenlegi és jövőbeli helyzetértékelésében még nem mértünk: az internetezők elég sötétnek látják a jelent, de nagyon bizakodnak a jövőben. Mindebből az következik, hogy az internetezők bíznak a megszorító intézkedések és reformok eredményességében. Az ország jövőjét illetően, minden más vizsgált szociodemográfiai változótól függetlenül az 50 évnél idősebbek tekintenek a legnagyobb és a 18-29 éves vidékiek a legkisebb várakozással a jövőbe.

Márciusban a netpolgárok 55 százaléka, júliusban már csak 20 százaléka bízott az életszínvonal növekedésében. A foglalkoztatottság javulásában bízók aránya márciusról júliusra 50 százalékról 18 százalékra eset vissza.

	Pozitív változás várók aránya
	Március	Június	Július
Foglalkoztatottság	50%	21%	18%
Életszínvonal	55%	21%	20%

hó	IX	X	XI	XII	I	II	III	IV	V	VI	VII
Az egyén jelenlegi helyzete	56	53	55	53	55	54	54	52	53	52	52
Az egyén várható helyzete egy év múlva	61	58	60	56	61	59	60	57	57	52	52

A kutatás során az internetezőket arra kértük, hogy ötös skálán értékeljék jelenlegi és jövőbeli helyzetüket: az anyagi helyzet, a munka (tanulás) és az emberi kapcsolatok tekintetében. Az egyéni helyzetet kifejező mérőszámok a korábbiakhoz hasonlóan egytől százig vehetnek fel értékeket. Középpontnak az 50-es érték tekinthető, amelynél alacsonyabb értékek negatív, a magasabbak pozitív előjelű helyzetértékelést vagy várakozást mutatnak. Az internetezők a vizsgált dimenziók közül emberi kapcsolataikat értékelik a legjobbnak és az anyagi helyzetüket a legrosszabbnak. Ez a sorrend tavaly szeptember óta nem változott.

Az egyén helyzetét mutató indexek értéke június óta nem változott, azaz az internetezők ugyanúgy látják jelenlegi és jövőbeli helyzetüket, mint egy hónappal korábban. Minden más vizsgált szociodemográiai jellemzőtől függetlenül a legfeljebb 8 általánost végzettek látják jelenlegi helyzetüket a legsötétebben: ez a csoport 36-os értékkel jellemezhető. Kortól és nemtől függetlenül a budapesti diplomások tekinthetők a legelégedettebbnek: csoportjuk 60-as értékkel jellemezhető.

Az internetezők tízes skálán értékeltek 11 hazai és 3 nemzetközi szervezetet, intézményt aszerint, hogy mennyire bíznak bennük. Múlt havi cikkünkben a májusi általános bizalomcsökkenést követő kis mértékű emelkedésről számoltunk be, amellett, hogy a politikai intézmények presztízse tovább csökkent. A politikai pártok presztízse tovább csökkent, míg a parlament és a kormány népszerűségvesztése megállni látszik, sőt utóbbi presztízse – nem szignifikáns mértékben egy kicsit emelkedett.

Az intézményekbe vetett bizalom elsősorban iskolai végzettség függvénye. A legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében a hazai társadalmi-politikai intézmények 3,4-es presztízsértékkel jellemezhetőek. Velük szemben, a diplomások körében egy vizsgált hazai intézményhez tartozó átlagos presztízsérték 5,1 pont. Nemtől függetlenül a budapesti, 18-29 éves korcsoportba tartozó diplomásokról mondható el, hogy leginkább bíznak a hazai társadalmi-politikai intézményekben: csoportjuk átlagosan 5,9-re értékelte azokat.

	Június	Július	Változás júniushoz képest
Alkotmánybíróság	6,5	6,3	le
ENSZ	5,7	5,8	fel
Európai Unió (EU)	5,6	5,8	fel
Ombudsmanok	5,6	5,8	fel
Köztársasági elnök	5,7	5,5	le
NATO	5,1	5,3	fel
Civil szervezetek	5,1	5,2	fel
Rendőrség	5,3	5,2	le
Bíróságok	5,4	5	le
Önkormányzatok	4,8	4,6	le
Egyházak	4,1	4	le
Kormány	3,5	3,6	fel
Parlament	3,6	3,6	-
Politikai pártok	2,9	2,7	le

Stagnáló társadalmi szolidaritás

Az NRC Piackutató minden hónapban méri az internetezők társadalmi szolidaritás érzetét is. A társadalmi szolidaritást mérő változók kialakítása, összetétele olyan, hogy makro- és mikroszintű szolidaritást kifejezők egyaránt legyenek köztük. A makroszintű szolidaritás társadalmi szinten fejti ki hatását, célja a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése a stabil és integrált társadalom erősítése érdekében. A mikroszintű szolidaritás kisközösségi (lakóhely, család, baráti közösség) szinten érvényesül, és lényege a kölcsönös segítségnyújtás, a leszakadás megakadályozása.

A társadalmi szolidaritást mérő index értéke a múlt havival megegyezően 78 pont. A 11 hónapos kutatássorozat alatt, a társadalmi szolidaritás szinte végig változatlan maradt. Csupán egyszer, májusban mozdult el szignifikánsan negatív irányban, amikor a választásokat megelőző, illetve rövid ideig követő felhőtlen optimizmusnak, a megszorító intézkedések bejelentésével vége szakadt.

A társadalmi szolidaritás a 8 általánost vagy szakmunkásképzőt végzett nők körében a legmagasabb: csoportjuk 89-es értékkel jellemezhető. Velük szemben, lakóhelytől függetlenül az érettségizett budapesti nők körében a legalacsonyabb a társadalmi szolidaritás érzülete, csoportjuk 73-as értékkel jellemezhető.

A felmérést az NRC 2006. július 20. és 2006. július 31. között végezte 1000 internet-használó online megkérdezésével. Az adatbázist az TNS-NRC InterBus kutatásának offline adataival súlyoztuk, így az a legfontosabb demográfiai ismérvek tekintetében reprezentatív a legalább hetente internetező 18-69 éves magyar lakosságra nézve.