hvg.hu-interjú Vitézy Dáviddal

A VEKE  ma már rendszeresen beleszól a közlekedésfejlesztési tervekbe, szakmai véleményére odafigyelnek a politikusok. Minderről Vitézy Dávidot, a szervezet közlekedésfejlesztési munkacsoportjának vezetőjét, egyben szóvivőjét kérdeztük. A szóvivő „civilben” harmadéves közgazdasági egyetemi hallgató. Az interjú itt olvasható!

Ha a VEKE következtetései helytállóak, és ezt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is megállapítja, akkor a projekt megvalósításához kapott 300 millió forint európai uniós támogatást vissza kell fizetnie a BKV-nak - tette hozzá Vitézy Dávid. Elmarasztaló határozat esetén a BKV Zrt. mindennemű uniós támogatásból öt évre kizárható - jegyezte meg.
 
A VEKE azt javasolja, hogy a bizonyíthatóan vétkes fő- és alvállalkozót három évre zárják ki a budapesti tömegközlekedési beruházásokból. Emellett azt is javasolják, hogy a BKV strukturális és működési rendjét alakítsák át, és a nagyobb volumenű beruházásokat vonják el a társaságtól.
 
A szervezet szerint kétségbe vonható a BKV menedzsmentjének "jóhiszeműsége" és a cég további vezetésére való alkalmassága is.
 
A problémák eredendő oka a rosszul szervezett felújítás volt - mondta Vitézy. A szóvivő kérdésként vetette fel, hogyan tarthatott hét hétig a felújítás, ha a tervező előre jelezte, hogy ennyi idő ehhez nem elég.
 
A vizsgálati jelentés kimondja, hogy a műszaki átvétel "csak szemrevételezéssel történt meg", az alvállalkozó kivitelezői nyilatkozata pedig "nincs összhangban a ténylegesen tapasztalható, és méréssel, vizsgálattal igazolható műszaki állapottal".
 
A VEKE álláspontja szerint a műszaki átvétel során tetten érhető a beruházó gondatlansága, figyelembe véve, hogy a közlekedési társaság nagy létszámú beruházási szakembert alkalmaz - mondta Vitézy.
 
A BKV felelősségére utaló megállapításokközé tartoznak a VEKE szerint azok a mulasztások is, amelyek a Margít-hídon történt oszlopkidőlésekhez vezettek. Vitézy Dávid ismertette: a jelentés egyértelműen leírja, hogy a terhelés elviseléséhez minimálisan szükséges 6 mm-es falvastagság helyett több esetben az 1-2 mm-es falvastagság volt jellemző.
 
Vitézy úgy fogalmazott: március 20-án "vagy nem történt meg próbaterhelés, vagy ha megtörtént, akkor olyan komoly hibát vétettek, hogy a terhelés még a felét sem érte el annak, mint a valós, későbbi felsővezeték-terhelés", mivel az oszlop már akkor kidőlt volna.
 
"A BKV, és személy szerint Aba Botond vezérigazgató több alkalommal vezette félre a nyilvánosságot, és ezt nem mi mondjuk, hanem a vizsgálati jelentés tényei támasztják alá" - fogalmazott Vitézy Dávid.