A főorvos mindezt annak kapcsán közölte, hogy a nyár eleje óta tartó "veseháború" témájában a Népszabadságban megjelent egy cikk, amely szerint a transzplantációs listák hibáiért a veseszolgáltatók is felelőssé tehetők, azáltal, hogy a külföldi magántulajdonban lévő dialízis cégek érdekében állhat, hogy minél több kezelést végezzenek.

Már a finanszírozási rendszer elve is ellentétes ezzel. A finanszírozás zárt kasszán alapul, amely azt jelenti, hogy az Országgyűlés jóváhagy egy éves keretet, amelyet az egészségbiztosító eloszt 12 egyenlő részre, és ezt a havi fix finanszírozási díjat osztják el havonta összesített kezelésszámra ­– mondta Horn Péter, a B. Braun Avitum Hungary vezérigazgatója a Nephrologiai Szolgáltatók Egyesülete által szervezett sajtótájékoztatón . "Tehát ahogy nő a kezelésszám, úgy csökken egy kezelés díjtétele" – tette hozzá.

Beszámolt arról is, hogy annak ellenére, hogy európai összehasonlításban is magas színvonalú az ellátás, Magyarországon az egy kezelésre vetített díjtétel a kontinensen a legalacsonyabb. Emellett, mint mondta, nemcsak hazánkban, de világviszonylatban is évente 6-8 százalékkal emelkedik a vesebetegek száma. Jelenleg egy kezelésért az egészségbiztosító 75 eurónak megfelelő forintot fizet, míg például Franciaországban 300, Romániában 110 euró ez az összeg.

A nemzetközi statisztikák szerint az összes krónikus művesekezelésre szoruló beteg közül 15-20 százalék csak az, aki transzplantációra alkalmas, a betegek 80-85 százaléka számára egyetlen lehetőség az életmentő, életben tartó művesekezelés. Ismertetése szerint Magyarországon a 2005-ös adatok alapján a krónikus vesebetegek száma 4.905, közülük 932 beteg szerepelt a transzplantációs várólistán – mondta Horn Péter. "Tehát a listán szereplők aránya 19 százalék, amely a nemzetközi érték felső határánál helyezkedik el" - tette hozzá, arra reagálva, hogy olyan információ is napvilágot látott, amely szerint túl kevesen szerepelnek a listán. Magyarországon 2005-ben 315 vesetranszplantációra került sor, ami a listán szereplők számának közel 30 százaléka – tette hozzá.

"Azt állítani, hogy bármely orvos nem teszi listára a betegét azért, hogy ne kaphassa meg a gyógyulást,(...) az hazudik, aljas módon rágalmazza azt az orvost, aki esküt tett erre a gyógyító tevékenységre"– hangsúlyozta Kiss István. Az orvos és a szolgáltató érdeke az, hogy a végső pont a transzplantáció legyen legalább annál a 15-20 százalék betegnél, aki alkalmas a műtétre. Hozzátette: a listán szereplőket havi rendszerességgel ellenőrzi a vesegyógyász és annak eredményeit egy központi helyen a transzplantátorok is figyelik – mondta.

A szervezet tájékoztatója szerint a Nephrologiai Szolgáltatók Egyesületének tagjai az összes Magyarországon elvégzett művesekezelés 90 százalékát reprezentálják.