Tátrai Miklós sajtóbeszélgetésén elemezte, hogy a vagyontörvény hatályba lépését követően milyen változások várhatóak az állami vagyongazdálkodás terén. A jelenlegi vagyongazdálkodással foglalkozó szervezetek, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve a Nemzeti Földalapot kezelő szervezet ez év végéig tevékenykednek. Az idei utolsó negyedévben azonban gyakorlatilag feláll az új vagyonkezelő intézmény, amely összességében a mostani 3 szervezethez képest kétharmados létszámmal fog dogozni a következő év január 1-jétől.

Tátrai közölte azt is, hogy jelenleg az állami vagyon könyv szerinti értéke mintegy 10 ezer milliárd forint, de piaci értéke vélhetően ennél magasabb, a tényleges vagyonkatasztert, illetve a piaci érték meghatározását a következő évben szeretnék elvégezni.

Az új vagyontörvény alapvető célja és legfőbb érdeme az, hogy egységes alapokra helyezi az eddig, esetenként széttagolt állami vagyonkezelést, vagyongazdálkodást – hangoztatta az államtitkár. Emlékeztetett arra is, hogy az elmúlt tíz évben minden egyes kormány hozzáfogott ahhoz, hogy megalkosson egy, a mostanihoz hasonló vagyontörvényt; és a cél minden esetben az volt, hogy az állami vagyon könyv szerinti értékét felmérjék, illetve hogy a vagyongazdálkodást a piaci körülmények alapján valósítsák meg.

Az egyik legnagyobb gond azonban az volt, hogy a három legjelentősebb állami vagyonkezelő, illetve az egyes tárcák vagyonkezelő cégei, szervezetei más-más elveket alkalmaztak, ez az új szervezet megalakulásával megszűnik, az állami vagyonkezelés egységes alapokon valósul majd meg. Tátrai Miklós másik jelentős problémának nevezte azt, hogy mindezidáig a vagyonkezelés számos esetben ingyenesen zajlott. Ezzel az volt a gond, hogy a vagyonkezelőt az ingyenes kezelés nem ösztönzi az állami vagyon értékének, állagának megőrzésére, vagy esetleg az érték növelésére.

Az államtitkár kifejtette: az új törvény bevezeti majd a bérleti jogviszonyhoz kötött vagyonhasználatot, ez segít majd abban a folyamatban, hogy tényleges értékén állapítsák meg egy-egy vagyonelem árát, és ehhez igazítsák annak bérletét. A jövőben a költségvetésből biztosítják majd az esetleg bérbe vett ingatlanok, vagy más tulajdonok bérleti díját, így az ezzel kapcsolatos kiadás az érintett állami szervezet számára nullszaldós lesz.

Tátrai szerint sok félreértés látott napvilágot a tekintetben, hogy a hatályba lépő vagyontörvény a még állami tulajdonban lévő vagyon közeljövőben megvalósítandó eladását vetítené előre. Az államtitkár szerint szó sincs erről, sőt, az állami vagyon eladása nemhogy könnyebb nem lesz, hanem bizonyos tekintetben nehezedik az értékesítés. Az új törvény ugyanis lehetőséget ad például a parlamentnek arra, hogy bármelyik, még állami tulajdonban lévő vagyon értékesítését megtiltsa.

Az államtitkár szólt arról is, hogy a még jelenleg működő állami vagyonkezelők közül a szervezeti mintát leginkább az ÁPV Zrt.-nél alkalmazott modellről vették, például az ÁPV Zrt.-nél működő ellenőrző bizottsághoz hasonló ellenőrző testület jön létre.

Egy kérdésre válaszolva elmondta: arról sincs szó, hogy a vízbázisokat értékesíthetővé tenné a törvény, csupán az üzemeltetési jogot gyakorló cégek lesznek majd eladhatóak. Magyarországon jelenleg mintegy 400 ilyen cég működik, ebből jelenleg öt van állami tulajdonban.