Horváth a "döbbenetes javaslatról" és az ellátatlan betegekről

Horváth Ágnes © Stiller Ákos

Az egészségügyi miniszter múlt pénteken állt elő két jogszabálytervezettel – amelyet azóta már törvényjavaslatok formájában az SZDSZ be is nyújtott a parlamentnek. Az egyik javaslat szerint a beteg nem csak közkórházban, de magánrendelőben is kezeltethetné magát. Előbbi esetben a kezelés 100 százalékát, utóbbiban 70 százalékát fedezné a társadalombiztosítás, a maradék 30 százalékot a beteg fizetné. A verseny így a szolgáltatók szintjére kerülne. A másik javaslat a hálapénz visszaszorítását hivatott elősegíteni, eszerint ugyanis ha valaki él a szabad orvosválasztás lehetőségével, akkor ezért kezelése 30 százalékát róná le az intézménynek, amely ez esetben is megkapná a teljes tb-támogatást az adott kezelésre, ellátásra.

A miniszteri sajtótájékoztató vendége volt Rudas László, az Istenhegyi Magánklinika vezetője, aki arról beszélt – az egészségügy elmúlt 17 évét a 100 méteres síkfutáshoz hasonlítva -, hogy a privát szféra kezdi ledogozni a hátrányát, s megfelelő helyet kaphat az ellátási rendszerben.  "Nem vesz el senkitől semmit, csak ad" – ismételte Horváth Ágnes a szájából már sokszor elhangzott mondatot. Rudas szerint amennyiben elfogadja a parlament a törvénytervezeteket, valóban a beteg választhat.

Újságírói kérdésekre válaszolva a miniszter azt is elmondta, hogy a háziorvosok bevételéből kieső 25 százalék fele a források átcsoportosításával pótolhatónak tűnik, bár még folynak a tárgyalások az érintett szervezetekkel. Egyrészről a gyermekorvosi kompenzáció szétosztásával, másrészről a fix kártyapénz teljesítményalapú finanszírozásának bevezetésével. Eszerint azok a háziorvosok jutnának plusz forráshoz, akik elérik, hogy betegeik több szűrővizsgálaton vegyenek részt. Mindeközben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) arra szólította fel a háziorvosokat, hogyha egy hónapon belül nem születik megoldás a népszavazás döntése nyomán kiesett bevételekről, tiltakozásképpen bontsák fel finanszírozási szerződéseiket. A miniszter értetlenségének adott hangot, miszerint a finanszírozási szerződés felbontása nem jelenti az önkormányzattal kötött szerződések megszűnését is, így ebben az esetben pénz nélkül kellene szolgáltatniuk. „Döbbenetes javaslat” – sommázta véleményét a miniszter.

Vannak azonban olyan települések, ahol az önkormányzattal kötött szerződés a finanszírozási szerződés felmondásával egyidejűleg megszűnik. Ennek kapcsán arra kérdésre: ha egy-egy területen minden háziorvos felmondja a szerződését, akkor mi történne, a miniszter nem tudott válaszolni. Hangsúlyozta: a törvény szerint az önkormányzatnak ellátási kötelezettsége van, a miniszter ebbe nem szólhat bele, helyben kell ezt megoldani, például közalkalmazott orvossal vagy a feladatra vállalkozó szakorvosok átképzésével. Ugyanakkor azt is hozzátette, véleménye szerint nem marad beteg ellátatlanul. Eddig a háziorvosok alig tizede jelezte szerződésbontási szándékát – „Az így megmaradó pénzből legalább a praxisban maradóknak több jut” - zárta le a kérdést a hó végén távozó miniszter.

A tájékoztató végén Horváth Ágnes és Rudas László némiképp csalódottan kommentálta, hogy az újságírókat kevésbé az új törvénytervezetek, sokkal inkább a háziorvosok körül kialakult helyzet érdekelte.