Kiss Ernőt 2007. november 23-án váltották le – indoklás nélkül – az angyalföldi kapitányság éléről. Előzőleg a tábornok szolgálati autójával, egy Honda Accorddal „valaki” – máig nem derült ki, kicsoda - három parkoló autót tört össze a XIII. kerületi Petneházy utcában. Kiss tagadta, hogy a kérdéses időpontban ő vezette volna a gépkocsit. Az incidenst a szerinte ellene folyó koncepciós hadjárat részének tulajdonítja.

Mint a hvg.hu-nak elmondta, „tavaly nyáron a kapitányság felderítő munkája sok kívánnivalót hagyott maga után. Kezdtem keresni az okokat, s rájöttem, hogy két alosztályvezető – egyébként házaspár – munkamorálja gátolja az eredményesebb teljesítményt.  Fel is jelentettem őket a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, 2007. november elején, parancs iránti engedetlenség, bujtogatás, szolgálati tekintély megsértésének gyanújával. Feljelentettem az alosztályvezető asszonyt és két beosztottját, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja miatt is. Tudtommal az utóbbi ügyekben elutasították a feljelentést, annak ellenére, hogy nem vizsgálták, megállapítható-e hivatali visszaélés. Ezért indítványoztam, hogy az ügyet ismét tekintse át az ügyészség.”
 
A tábornok jelezte: beosztottaival szemben fegyelmi eljárást indított – a fenti ügyek mellett – jelentési kötelezettség megszegése és utasítás hanyag teljesítése miatt is. Az illetők ezt zokon vették, ezért szerinte ők tehettek névtelen bejelentést tavaly októberben Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitánynál. Ennek alapján folytat vele szemben eljárást a Budapesti Katonai Ügyészség, elöljárói hatalommal való visszaélés és alárendelt megsértése miatt – vélekedik Kiss. Szerinte az eljárásba vont beosztottak állnak az interneten megjelent, őt lejárató blogok mögött is.
 

A tábornok szakmai útja

Kiss Ernő rendőri szolgálatát 1970. november 19-én mint bűnügyi nyomozó – törzsőrmesteri rendfokozatban – kezdte a XX. kerületi Rendőrkapitányságon. Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karát, és jogtanácsosi szakvizsgát tett. 1996 és 1998 között a szervezett bűnözés felszámolására létrehozott Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) főigazgatója, 1998-ban az ORFK bűnügyi főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány első helyettese, 1999-től a Belügyminisztérium Miniszteri Kabinet tanácsadója volt, majd 2003. május 1-jétől 2007. november 23-ig a XIII. kerületi Rendőrkapitányságot vezette.

Kiss elismerte, többször használt kemény hangvételt bírálatai megfogalmazásakor, és esetenként előfordult, hogy káromkodott vagy trágár kifejezéseket használt, illetve felemelte a hangját. Ám azt állítja: soha nem használt az alárendeltek emberi méltóságát sértő kifejezéseket. Kiss Ernő szerint az ellene folyó eljárásban felhasználják azt is, hogy összeütközésbe került néhány alárendeltjével, akiknek szemére hányta, hogy valótlan tartalmú jelentéseket készítettek, felfüggesztettek nyomozásokat, mondván, a „tettes ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik”. Ám kis utánajárással kézre lehetett volna keríteni az elkövetőket, állítja Kiss, aki ennek kapcsán kollégái előtt kifejtette: „az ilyen személyek okirat-hamisítók, akikkel szemben büntetőeljárást fogok kezdeményezni”.
 
Kiss szerint nevetséges, hogy elöljárói ellene hatalommal való visszaélés miatt is vizsgálatokat indítottak. Ennek alapja szerinte az, hogy négy alárendeltjének jogalap nélkül visszatartott tavaly jutalmakat, amelyeket a Rendőrnap alkalmából kaptak volna meg, az országos rendőrfőkapitány utasítása alapján. „A törvény betűjének felelt meg eljárásom, hiszen fegyelmi eljárás alatt állók nem kaphattak jutalmat. Erről egyébként az elöljáró parancsnok, az akkori budapesti rendőrfőkapitány döntött” - magyarázta.
 
Kiss elmondta, hogy egy igazságügyi szakértői kirendelő határozat indokolásában szerepel – és ezzel az ügy részét képezi – egy öt évvel ezelőtti  eset is, amikor ő állítólag a hivatalvezetőjéhez hozzávágta a telefonkönyvet. „Valójában annyi történt, hogy az asztalon csúsztattam felé a Magyar Közlöny egyik számát, ami még csak hozzá sem ért a kollégámhoz. Egy névtelen bejelentés alapján vizsgálat indult az ügyben, amely végül megállapította, hogy senkit sem dobtam meg.”

A június 24-től nyugállományba kerülő Kiss Ernő szerint az ellene irányuló koncepciós hadjárat másik vonulata szakmai jellegű, azaz a rendőri vezetők között a posztokért folyó harc következménye. A harmadik okot az 1996 és 1998 közti periódusban kell keresni, amikor is a Központi Bűnüldözési Igazgatóság parancsnokaként dolgozták fel az olajügyeket. „Teljes rálátásom volt e cselekményeknek az elkövetőire. És amikor tavaly ősszel nyilvánosságra hozták a korábban államtitokká nyilvánított dokumentumok egy részét, a szervezett bűnözői körök számára kiderült, én álltam a velük szemben indított büntetőeljárások hátterében. Egy politikus az őrá vonatkozó adatok miat  interveniált az akkori igazságügyi és rendészeti miniszternél. Ez november 12-én történt, az én eltávolításom pedig november 23-án" – hangoztatta Kiss.
 
A névtelen bejelentés nyomán indult katonai ügyészségi vizsgálatot Kiss nevetségesnek tartja. Azt is nehezményezi, hogy fegyelmi eljárás indult ellene jelentési kötelezettség elmulasztása miatt, annak ellenére, hogy alig egy órával autója eltűnésének észlelése után már bejelentést tett. „Amikor ismeretlen tettes szolgálati autómmal okozott balesete kapcsán indult eljárásban tanúként meghallgattak, november 23-án, már keresték, hogyan lehet bizonyítani bűnösségemet. Bencze József országos rendőrfőkapitány pedig azt ajánlotta, hogy közös megegyezéssel menjek nyugdíjba, s amikor közölte, hogy ez az ügy már túlnőtt rajta, arra gondoltam, ebből az következik, hogy rólam már nem ő, hanem magasabb szinten döntenek.”

A tábornok nem érti, a szolgálati autójában lévő dolgokat miért kellett lefoglalni, vagy hogy miképpen tűnt el több, rendőrségi objektumokba belépést biztosító kártyája. Kifogásolja, hogy a katonai ügyészségen elutasították 16 bizonyítási indítványát, holott a törvény szerint ezeket figyelembe kellett volna venni.
 
Kiss Ernő szerint már csak azért is jogtalan volt az elbocsátása, mert a Petrétei József volt miniszter által aláírt határozat korábban öt évvel meghosszabbította szolgálati viszonyát. Feltételezi, hogy erről vitatkozni fognak a jogászok annak a munkaügyi pernek a keretében, amelyet ő indított: a bíróság elé idézi Draskovits Tibor tárcavezetőt, munkaviszonya „jogellenes megszüntetése” miatt.
 
Kiss Ernő kérte az ügyben eljáró katonai ügyész kizárását az eljárásból, mivel összeférhetetlennek tartja, hogy az részt vett az egyik feljelentett alosztályvezető büntetőeljárásában. Kiss azt is nehezményezi, hogy az ügyész az igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálat elrendelésének egyik okaként a 2003-ban - Kiss szerint meg sem történt - telefonkönyvvel való dobálózást jelölte meg. „Az ügyészt hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanúja miatt fel is jelentettem.” A tábornok várta, hogy az ügyész elleni panaszait vizsgálják ki, ezért el sem ment a június 4-i gyanúsítotti kihallgatására. Azzal fenyegették, hogy elővezetik. Végül erre nem került sor, de azóta sem reagáltak a kizárási indítványára. „Csak azt kérem, hogy kapjam meg a hatóságoktól a lehetőséget igazam bizonyítására, tekintettel az ártatlanság vélelmére”  – fejtegette a hvg.hu újságírójának.