Az ülésen a szocialista és szabad demokrata honatyák amellett érveltek, hogy csak egyszerre lehetséges az országgyűlési képviselők létszámának csökkentése és a választási rendszer átalakítása, a jelenlegi kétfordulós vegyes - egyéni és pártlistás - rendszerről az egyfordulós csak listásra való áttérés.

Ezzel szemben a fideszes és KDNP-s képviselők azt hangsúlyozták, hogy miközben a kisebb parlament gondolata évek óta időszerű, önmagában is végrehajtható és támogatandó, addig az egyfordulós listás választásra áttérésnek számos hátránya van, így elsősorban is a pártvezetések uralmának növekedése  és a képviselők eltávolodása a választópolgároktól.

A kormány törvényjavaslata szerint megszűnnének az egyéni választókerületek, és 176 területi (megyei, fővárosi) listáról megválasztott képviselő kerülne a parlamentbe, továbbá 23 kompenzációs mandátumot nyerhetnének el a pártok országos listáin indulók.

Répássy Róbert (Fidesz) szerint ez a szisztéma a listákat összeállító pártok vezetősége által determinált választásokhoz vezetne, amely gyengíti a képviselők  és a választók közti kapcsolatot. Salamon László (KDNP) szintén azt emelte ki: a tiszta, arányos, listás választási rendszer hátránya, hogy erősödik a politikai rendszer "pártokrata" jellege és "a pártközpontok által összeállított étlapokból" - listákból - lehet majd választani. Balsai István (Fidesz)  azt is felvetette: mi értelme van még egyáltalán tárgyalni egy olyan alapvető alkotmányjogi változásokat célzó javaslatról, amely egy távozó miniszterelnöktől és kormányától származik.

Wiener György  szocialista képviselő ugyanakkor azt emelte ki, hogy előbb a választási rendszerről kell megállapodni, és csak azután lehet dönteni a parlament csökkentéséről. Hangsúlyozta azt is, hogy kétszáz fős parlamentnél már nem lehet vegyes - egyéni választókerületeket is tartalmazó - választási rendszer, hiszen akkor több megyében is csak két választókerület lehetne. Félmegyényi választókereteknél pedig már nincs értelme a képviselők és a választók közötti közvetlen kapcsolatokról beszélni.

A parlamenti párturalomról szólva a szocialista honatya megjegyezte, hogy a rendszerváltás után az Országgyűlésben jellemzően eddig is alig akadtak független képviselők, a parlamenti demokrácia pedig nagy mértékben függ a pártok belső demokráciájától. A listás választási rendszert alkalmazó országok kormányozhatósága pedig az európai tapasztalatok szerint egyáltalán nem rossz - hangsúlyozta Wiener György, példaként említve Hollandiát és Dániát, ahol évtizedek óta tartós kormányzást, működőképes stabil koalíciókat eredményez ez a választási szisztéma.